Piaci nyomás és gazdasági kihívások: súlyos veszteségek voltak 2025-ben

A 2026-os szezon kezdetén a hazai mezőgazdasági szektor komoly piaci és gazdasági nyomással néz szembe. A világpiaci terményárak alacsonyak, miközben a termelési költségek magasak maradtak. Ez a gazdálkodók mozgásterét jelentősen szűkíti, ráadásul fokozott óvatosságra készteti őket. Különösen a zöldségágazatban érezhető a tavalyi túltermelés hatása. A káposzta, hagyma, burgonya és egyes szántóföldi zöldségfélék piacán az árak sok esetben nem fedezték a ráfordításokat. Nem egyszer az is előfordult, hogy a megtermelt árut nem tudták eladni, ami komoly bevételkiesést jelentett. A klímaváltozásból adódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőstressz, aszály vagy intenzív csapadék, szintén egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termelést. A gyümölcságazatban a 2025-ös tavaszi fagyok jelentős terméskiesést okoztak - ezt rendszerint a gazdák mellett a vásárlók is megérezték bizonyos csonthéjas termések áraiban. Mindez nemcsak az elmúlt év bevételét, hanem a gazdák biztonságérzetét is érintette - hangzott el a Nyír-Chem Kft. februári szakmai rendezvényén.

A gazdák a 2026-os szezon kezdetén sokszor a költségek visszafogásában keresik a rövid távú megoldást, de a túlzott megtakarítás hosszú távon terméskieséshez vezethet

- mondta Gerda Anikó növényorvos, agrárkémikus-agrármérnök, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője. A szakemberek javaslata szerint a költségcsökkentés nem lehet átgondolatlan. Fontos, hogy a kezelések számát és a felhasznált anyagokat tudatosan optimalizálják. A cél a kockázatok minimalizálása és a termésbiztonság növelése, miközben a gazdálkodók a rendelkezésre álló erőforrásaikat hatékonyan használják fel.

A digitalizáció és célzott technológiai döntések érdemben segíthetik a gazdákat

Egy ideális döntéstámogató agrárszoftver esetén a valódi hatékonyság sok esetben abban rejlik, hogy a termelő pontosan tudhatja, hogy egy-egy technológiai döntés milyen költség- és eredményhatással járhat. Így bár egy ilyen rendszer alkalmazása hirtelen plusz kiadásként jelenhet meg, mégis hosszabb távon már kézzel fogható költségmegtakarítást eredményezhet

- hangsúlyozta Gerda Anikó. A digitális eszközök támogathatják a célzott, területalapú döntéshozatalt. A gazdák könnyebben meghatározhatják, mely tábla- vagy ültetvényrészeken milyen növényvédelmi kezeléseket alkalmazzanak. Így a ráfordítás optimalizálhatóbb, emellett nő a termésbiztonság is. A szakértők szerint a „mindenből kevesebbet” szemlélet önmagában tehát nem megoldás, sőt hosszú távon akár terméskieséshez is vezethet. Ezért a gazdálkodóknak tudatos, adatalapúbb döntéseket kell hozniuk. Mindezek eredményeként a precíziós gazdálkodás és a költségek folyamatos monitorozása hosszú távon fenntarthatóbb eredményeket hozhat.

Nemzetközi tapasztalatok: a magyar gazdák mozgástere tovább szűkülhet

Az egészséges növény jobban reagál a stresszhelyzetekre, ellenállóbb a környezeti kihívásokkal szemben, mindemellett stabilabb termést biztosít

- emelte ki a szakmai rendezvényt szervező vállalat ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a hatóanyag-kivonásokkal párhuzamosan jelenleg Európa-szerte felértékelődnek azok a megoldások, amelyek a növények élettani állapotának javításával támogatják a termésbiztonságot. A szakemberek szerint a 2026-os szezonban a versenyképesség kulcsa nem csupán a technológiai innovációkon múlik. A növénykondíció erősítése, a biológiai és élettani megoldások alkalmazása, valamint az adatalapú döntéshozatal együttesen biztosíthatják ugyanis a sikeresebb termeléseredményt.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a régiós verseny erősödik. A lengyel piacról például kiváló minőségű alma érkezik kedvező áron, ami további árnyomást helyez a hazai termelőkre. A nemzetközi árverseny a magyar gazdák mozgásterét pedig tovább szűkíti

- hívta fel a figyelmet Gerda Anikó.