Hasonlóan nagy, reformléptékű változások zajlanak az agrároktatásban is, amelyek mind a fiatalokra, mind pedig az egész agráriumra nézve nagy hatással lehetnek. De mit jelenthet a hazai gazdálkodók számára, ha 50 százalékkal csökkenteni kell a növényvédő szerek felhasználását Magyarországon is? A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során kiderült, hogy drasztikus átalakulást hozhat a növényvédelemben, hogy az Európai Bizottság a szerfelhasználás 50 százalékos csökkentését irányozná elő 2030-ig.
- mondta Bakos István, az Agroprodukt Zrt. (Bonafarm Mezőgazdaság) vezérigazgatója.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója kihangsúlyozta, hogy profit nélkül senki sem akar környezettudatos élelmiszereket előállítani, meg kellene találni az egyensúlyt. Nagy kérdés, hogy vajon a kínálat tud-e igazodni az előírásokhoz. Továbbá a szakmai szereplőknek is komoly szerepük van, útmutató kell a gazdáknak és az integrált növényvédelmet kellene megvalósítani, amihez nagyjából 40 évvel ezelőttre kellene visszamenni. Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédőszer engedélyeztetési vezetője szerint először is érdemes tisztázni, hogy mi is az a növényvédelem: egy okszerű tevékenység a növény egészsége érdekében, azaz növényorvoslás. Mellette pedig nélkülözhetetlen eleme a mezőgazdasági termelésnek.
Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője úgy gondolja, hogy a teljes agrárium nagy kihívásokkal van teli, azonban látják a lehetőséget a fenntarthatóságban. A vállalatnál például 5 milliárd eurót fordítanak kutatásfejlesztésre, melynek a fele mezőgazdasági kutatás. A megoldást pedig az innováció, a vetőmag nemesítése jelentheti. Fontos hangsúlyozni, hogy a növényvédelem tehát nem a növényvédő szerek használatát jelenti. A termelőknek szabályosan és szabályozottan előállított növényvédő szereket kell adni, ezek a készítmények a növények egészségét szolgálják.
Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a növényvédelem egy hozzáadott érték a mezőgazdaságban, nem elvevő. Ezt jól kellene érteniük a fogyasztóknak is, kommunikálni kell feléjük, hogy a növényorvoslás egy fontos érték.
Borsos László szerint az illegális kereskedelem egy nagyon komoly kérdéskör, a hamisítás járulékos dolgai is nagy bajt okoznak. Fontos az információáramlás, valamint az, hogy tudják segíteni a kollégákat, hogy mit, hogyan, honnan lehet venni. Manapság már nagyon jó hamisítványokat is lehet találni a piacon, az eredeti gyártók ábrákkal, matricákkal és kódokkal is próbálják „védeni” a termékeket. Ha olcsóbb termékekkel találkoznak a termelők, akkor sem szabad elcsábulni, hiszen nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen mi is kerül kijuttatásra. Ugyanis, a hamis termékek fertőzhetik a talajt és a következő évek növényeit is megbetegítheti. Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy mindig eredeti, kontrollált termékeket vegyenek meg a termelők.
Ezzel az állásponttal pedig minden szakértő mélységesen egyetértett, Szalkai Gábor hozzátette, hogy az olcsóbb mindig drágább. Arról nem is beszélve, hogy ha kiderül, hogy a termék nem volt nyomonkövethető, akkor elveszti a gyártói felelősségvállalást, valamint kikerülhet az élelmiszerláncba, amit mondani sem kell, hogy nagyon nagy probléma. Szabóné József Csilla kitért arra is, hogy a fenntartható mezőgazdaság alappillére a társadalmi elfogadottság. Az ilyen kockázatok, mint a hamisított növényvédő szerek általi károk azonban rendkívül rossz fényt vethetnek mind a növénytermesztésre, mind az egész agráriumra.
A precíziós gazdálkodás és a digitális technológia számos lehetőséget nyújt a fenntartható termelés számára, például helyspecifikusan tudnak védekezni, így a szerfelhasználást is javában lehet csökkenteni. Nagy port kavarnak a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó szer hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények. A szakemberek szerint viszont nincsen miért aggódni, hiszen egyetlen egy kutatás sem tudta bebizonyítani azt, hogy a glifozátnak lenne bármilyen rákkeltő vagy egyéb káros hatása. A másik nagyon fontos kérdés nem más, mint a szakképzés, ugyanis a gazdáknak folyamatosan tanulniuk és fejleszteniük kell magukat, csak így tudnak majd versenyképesek maradni a jövőben.
Fotók: Portfolio
![]() |
Portfolio Digital Transformation 2022Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni! |
![]() |
Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022Ingyenes esemény a Tisia Hotelben |