2022. június 27. hétfő László

Hírek - Föld

Ezt hozta az új szabályozás: óriási átalakulások jöhetnek a magyar földpiacon

A jövőben nőni fog azoknak a köre, akik valóban gazdálkodni akarnak. A spekulánsok viszont vissza fognak szorulni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. A szakemberek megvitatták, hol tart ma az osztatlan földtulajdonok felszámolási folyamata, hogy időközben milyen jogszabályi módosítások születtek és mi várható még a közeljövőben. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői emellett a földpiaci árviszonyok alakulására, illetve a földforgalmi és földhasználati szabályozás lehetséges változásaira is kitért.
 
 

Az év elején lépett hatályba az a szabályozás, amely az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére irányul. A probléma továbbra is nagy, hiszen a földhasználók nagy részét érinti, és több millió földtulajdonosra terjed ki. De hol tart ma az osztatlan földtulajdonok felszámolási folyamata, időközben milyen jogszabályi módosítások születtek és milyenek várhatók a közeljövőben? A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián a meghívott szakemberek a jelenlegi földhasználati és földadásvételi viszonyokat érintő kérdésekről, illetve a földárak várható változásáról is eszmét cseréltek.

Vágner Ákos, Pongrácz Máté, Mikó András, Andréka Tamás, Cseszlai István (balról jobbra)

Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője szerint az osztatlan közös földtulajdonok megosztása az utóbbi évek slágertémája volt. A szakember kijelentette, hogy szükség volt az új törvényre, mert a korábbi eszközök (az előző Polgári Törvénykönyv, a földforgalmi törvény és a 2012-es hatósági kampány) elégtelennek bizonyultak a helyzet megoldására. Andréka Tamás a tavaly elfogadott törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogszabály megalkotása során bizonyos kompromisszumokra kényszerültek, ezért ez csak a homogén megítélésű mezőgazdasági művelés alá földekre vonatkozik. Az új törvény a közös földtulajdonok felosztásának három módját határozza meg: a megosztást (amikor két vagy több új földtulajdon jön létre), a bekebelezést (amikor egy tulajdonos szerzi meg egy vagy több tulajdonostárs részét) és az állam általi kisajátítást. A szakember ezután röviden részletezte, hogy az egyes felosztási módoknak milyen speciális kritériumai vannak, milyen határidők vonatkoznak rájuk. Andréka Tamás ismertette, hogy az új törvényben milyen könnyítéseket tartalmaznak a többségi tulajdonosokra nézve, illetve milyen kisebbségvédelmi garanciákat tartanak. A szakember beszélt arról is, hogy jövő kedden (december 14-én kerül majd zárószavazásra egy olyan módosító jogszabály-csomag, amely a földforgalmi törvényt is érinti.

Az osztatlan közös földtulajdon megosztása kapcsán Andréka Tamás kifejtette, hogy azért különösen jelentős, mert nem kampányhoz kötött, bármikor megindítható eljárás. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a földtulajdonosok ki fogják próbálni a rendszerhez kifejlesztett osztóprogramot egy-két kisebb földrészlettel, hogy tapasztalatot szerezzenek. Az Agrárminisztérium főosztályvezetője beszélt arról is, hogy a koronavírus miatt elrendelt lezárások miatt nem tudták megcsinálni azt a kommunikációs roadshow-t, amit terveztek, így nem tudták megfelelően ismertetni annak működését. Próbáltak ugyan írásbeli kiadványokkal tájékoztatni, de az nem ugyanaz, mint egy bemutató. Andréka Tamás megemlítette, hogy a közös földtulajdon megosztása iránti eljárást mostanáig valószínűleg azért indították el viszonylag kevesen, mert – bár a törvényt tavaly novemberben elfogadták – az eljárásokat csak május 25-től lehetett kezdeni, ami komoly csúszást okozott. Emellett pedig a koronavírus is közbeszólt, az Agrárminisztériumhoz érkeztek visszajelzések arról, hogy egyes eljárások azért voltak sikertelenek, mert valamelyik fél megbetegedett, és kicsúszott a határidőkből. Andréka Tamás úgy látja, hogy lehettek olyanok is, akik azért nem éltek még az új lehetőséggel, mert most ősszel kellett megtenni az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási vállalásokat, amelyek több évre szólnak. Az osztatlan közös tulajdon legfontosabb újítása a kifüggesztési eljárás átalakítása volt, amelynek értelmében az eljárás során ejtett hibák kiszűrése már a folyamat elején megtörténik, és nem a kész, társtulajdonosok által elfogadott megegyezést kell visszadobnia a hatóságnak ezekre hivatkozva. A másik nagyon fontos eredmény, amit várnak a törvénytől, az a túlzott mértékű haszonbérek gyakorlatának visszanyesése lenne.

Meg kell fogni a teljesen elrugaszkodott bérleti díjakat. Ez komoly probléma, éves szinten több mint 200 milliárd forintot emészt fel. Öntjük a pénzt az agráriumba, de az a másik oldalon kiömlik belőle

– jelentette ki Andréka Tamás.

Andréka Tamás

Az Agrárminisztérium főosztályvezetője mondta azt, hogy a jövőben be fogják vonni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) is az eljárásokba, hogy hozzájuk is fussanak be jelzések arról, ha egy szerződés irreális bérleti díjakat tartalmaz. Így az Agrárkamara egy fék-szerepet fog ellátni a haszonbérletek terén. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne megállítani a földárak elszabadulását, Andréka Tamás jelezte, hogy ez teljesen természetes jelenség. Az 1990-es években olyanokhoz került a föld, akik nem használták. Most viszont a gazdák részéről megvan az igény a földvásárlásra, és pénzük is van rá. Andréka Tamás végezetül elmondta, hogy a földárak emelkedése körülbelül az örökkévalóságig fog tartani, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a nyugat-európai szinthez képest még sehol se tartanak a magyar árak.

Vágner Ákos, az Alfa Agrárszaktanácsadó Iroda ügyvezetője és vezető szaktanácsadója szerint az idei év nem volt egyszerű a termelés szempontjából, nagyon sok támogatás csak májusban jelent meg, és inkább azzal foglalkoztak az emberek. De most érkezett el az idő, hogy a vállalat ügyfelei elkezdjenek gondolkodni a közös földek megosztásán. Ami a törvény esetleges hiányosságait illeti, Vágner Ákos azon a véleményen volt, hogy jó irányba haladnak a dolgok, mert a jogalkotó oldaláról van fogékonyság arra, hogy a jelzett anomáliákat javítsák. Ami a haszonbérleti szerződéseket és a bérleti díjakat illeti, a szaktanácsadó szerint fontos, hogy ezek transzparensek legyenek.

A jövőben nőni fog az a kör, akik valóban gazdálkodni akarnak. A spekulánsok vissza fognak szorulni

– jelentette ki Vágner Ákos a földhasználat kapcsán.

Vágner Ákos

Arra a kérdésre, hogy mi nem változott, mi hiányzik még a szabályozásból, Vágner Ákos elmondta, hogy a szomszédság igazolása eddig nevetséges volt, hiszen az ügyfélnek ki kellett kérnie egy papírt a földhivataltól, amit aztán vissza kellett küldeni nekik. Az új módosításban azonban a közhiteles adatokat már nem az ügyfélnek kell bemutatnia, hanem a hatóságok fogják kikérni őket. A termőföldárak emelkedését illetően a szakember kiemelte, hogy az elmúlt évben 20%-kal több termőföldeladás történt, és 1,5-szer annyi pénzt költöttek az emberek földre, mint egy évvel ezelőtt. Vágner Ákos szerint mostanra lett egy olyan réteg, aki eljutott oda, hogy a földből neki nem lesz haszna, és akkor már jobb eladni. Ilyen téren a generációváltás is közrejátszik, mert volt az idősebb generáció, aki kárpótlásként megkapta a földet, és megtartotta, hogy jó lesz az a gyerekeknek, akik ezt koloncnak érzik, és szinte azonnal eladják, főleg akkor, ha nem az agráriumban mozognak. A szakember szerint a megnövekedett termőföldvásárlások mögött az áll, hogy most forrásbőség van, ezért mindenki megpróbálta megszerezni azokat a területeket, amik kellettek nekik a támogatáshoz.

Mikó András, a MAGOSZ jogi szakértője szerint az új jogszabály teljes mértékben alkalmas arra, hogy felszámolja az évtizedek óta fennálló osztatlan közös földtulajdonokat, amelyek addig annyi gondot és pert okoznak. A koronavírus azonban információhiány lépett fel, és az ügyvédi irodák meg a kormányhivatalok egyszerűen nem rendelkeztek elég ismerettel az új eljárásokat illetően. Mikó András szerint felkészítő anyagok kellenének, ugyanis sokszor épp amiatt nem viszik végig az emberek az eljárásokat, mert nincsenek minden szükséges információ birtokában. Ami az közös földtulajdonok megosztása iránt indult eljárások számát illeti, a MAGOSZ jogi szakértője úgy véli, a magyar gazdák egyelőre kivárásra játszanak, és csak januárban fognak elindulni ezek az eljárások. Mikó András ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy ügyvédi, jogászi segítség nélkül belevágjon egy ilyen ügybe, mert ehhez valóban képzett, hozzáértő szakemberek kellenek. A szakember úgy látja, hogy az új szabályozással sokkal kisebb mozgástere lett az ügyeskedőknek, és ha az Agrárkamara is be fog szállni az ellenőrzésekbe, az szintén segíteni fog a trükközések ellen.

Sajnálatos, de szükséges lépés volt a kifüggesztési eljárás megfordítása, még ha ez meg is lassítja kissé a földtulajdon megosztását, mert a jogászok korábban nem voltak kellőképpen felkészülve ezekre az ügyekre

– mondta Mikó András.

A szakember szerint a termőföldek eladásának problémái abból fakadnak, hogy a bíróknak és a szakértőknek nincs meg a megfelelő tudásuk a vételár meghatározására. Ez azonban idővel javulni fog. Mikó András elmondta, hogy ami még nagyon hiányzik a rendszerből, az egy végrehajtási rendelet, főképpen az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges iratok csatolása kapcsán. A földárak emelkedését illetően a MAGOSZ jogi szakértője kifejtette, hogy a járványidőszakban az emberek rájöttek, hogy nem érdemes tartalékolni a pénzt, nem érdemes kiszolgáltatottá válni a gazdasági helyzetnek. Ezért inkább földbe fektetik a megtakarításaikat. Mikó András szerint ennek kapcsán az igazi nagy kérdés az, hogy megnyílik-e a földpiac a jogi személyek előtt? Mert ha igen, akkor ott egy újabb földárrobbanással lehet majd számolni.

Mikó András

Pongrácz Máté, somodori egyéni vállalkozó azon a véleményen volt, hogy a közös földtulajdonok megosztásának lehetőségével azért nem éltek még olyan sokan az emberek, mert a gazdák többsége művelni akarja a földet, de amúgy az ügyvédek se voltak felkészülve ezekre az eljárásokra. Az egyéni vállalkozó szerint sokat segítene az helyzeten, ha a földhivatalok és a jogászok többet kommunikálnának egymással. Pongrácz Máté szerint a gazdálkodók jelenleg még az idei év lezárásával vannak elfoglalva, de 2022 januárjának második felében, illetve februárban lesz egy nyugalmi időszakuk, amikor elkezdhetnek majd az osztatlan közös földekkel foglalkozni. A szakember szerint az új szabályozásban az mindenképpen jó ötlet, hogy a kifizetések átutalással és postai utalással lesznek csak teljesíthetőek, ezt a kritériumot a földvásárlásnál is be kellene vezetni. Pongrácz Máté még nem tudja, hogy az Agrárkamara hogyan fog tudni belépni a folyamatok ellenőrzésébe, de ez egészen biztosan ki fog alakulni. Az egyéni vállalkozó szerint hiányosság a rendszerben az, hogy a pályakezdő földhasználó hogyan tudja igazolni magát. Ki és mikortól számít pályakezdőnek? És ha igen, akkor meddig? Pongrácz Máté szerint jó irányba halad a jogalkotás, de a végrehajtás kapcsán még sok a kérdés.

Sokszor még a gazdák se tudják, mennyit ér a földjük, amit el akarnak adni. A gazdáknál nincs olyan sok pénz, a mostani termőföldvásárlások számának emelkedése mögött inkább az lehet, hogy megszorultak a földtulajdonosok

– emelte ki Pongrácz Máté.

Pongrácz Máté

Pongrácz Máté szerint a szerint a földárak a jövőbe is növekedni fognak, a kérdés inkább az, hogy mennyi idő alatt fognak ismét megduplázódni. A somorjai egyéni vállalkozó szerint ha eddig tíz év alatt kétszereződtek meg az árak, akkor most öt év alatt fognak. Akiknek kisebb földterületük van, azok el fogják adni, akiknek viszont nagyobb, azok bérbe fogják adni azokat.

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben