Túlzás nélkül állítható, hogy történelmi esélyt kaphat Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban. Azzal, hogy a kormány 80 százalékosra növelte a nemzeti társfinanszírozás arányát, a vidékfejlesztési kassza vált a legnagyobb forrássá, amelyből az ágazati szereplők pénzekhez juthatnak. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy milyen vidékfejlesztési támogatásokra lehet majd pályázni 2023-2027 között. Egy biztos: történelmi jelentőségű, megismételhetetlen támogatásokról van szó, melyekkel muszáj élnie az ágazat szereplőinek.
Alapvetően meghatározza az Új KAP-ciklus agrártámogatásainak kifizethetőségét, elfogadja-e az Európai Bizottság a Magyarország által készített úgynevezett stratégiai tervet. Az új előírások szerint ennek valamennyi uniós agrárforrásra – így az egyes pilléres közvetlen kifizetésekre és a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásokra – is ki kell terjednie. A stratégiai terv elkészítésének határideje december 31-e, úgyhogy a tagállamoknak meglehetősen kevés idejük maradt benyújtaniuk és elfogadtatniuk ezeket a dokumentumokat. Juhász Anikó kiemelte, hogy a vállalkozásoknak versenyképeseknek kell lennie, ehhez pedig a „zöldítés” is fontos tényező, az AKG pedig lehetővé teszi ezeket az újításokat. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kitért az új KAP stratégiai terv 2023-2027 közötti intézkedéseire is, mely során kiderült, hogy a generációs megújulás és a fiatalok támogatása elengedhetetlen a jövő szempontjából. Az Új KAP II. pillér javasolt tervei között szerepel többek között:
• a termékpályák fejlesztése és a tartós ellátási lánc kapcsolattal rendelkező pályázók előnyben részesítése,
• a hatékony termelés beruházások támogatása,
• a pályázati feltételek javítása,
• a vidéki térség fogalmát 10 ezer főben javasolják meghatározni, beleértve a külterületeket és az elkülönült településrészeket.
Mindezen kívül a kertészetek, az állattenyésztés, a vidék, az élelmiszertermelés, az erdészet és a szántóföldi ágazat fejlesztése és támogatása is kiemelt szerepet kap, a legnagyobb hangsúlyt pedig a klímaváltozásra válaszként szolgáló öntözésfejlesztésre és kockázatértékelésre, valamint a tudásalapú megújulásra fektetik. Ahogyan Juhász Anikó fogalmazott, a tudásnövelés elengedhetetlen, ezért az oktatási intézményekbe bemutatóüzemek fejlesztésébe is kezdenének. Erre lehetne alapozni a 2023 utáni időszakot, illetve megerősítenék a digitalizációt és a generációt. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrártársadalomnak és a vidék közösségeinek összefogásra van szüksége, ez megkerülhetetlen a sikeres jövő érdekében.
Derdák Gábor, a MAGOSZ Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke úgy gondolja, hogy jelenleg nagyon jók a hitelkonstrukciók, jól lehet fejlődni velük. A fejlődéshez viszont profi berendezésekre és gépekre is szükség van a versenyképesség érdekében, ehhez szintén segítséget nyújtanak a pályázatok.
- hangsúlyozta Mezei Dávid, Agrár és Uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Uniós agrártámogatási igazgatója.
Hozzátette, hogy nem egy példa volt már arra, hogy valaki megkapta a támogatást, majd időközben kiderült, hogy nem hitelképes. Ezeket a kockázatokat viszont könnyen ki lehet küszöbölni, ha már a korai szakaszokban egyeztetnek az ügyintézőkkel. A szakember az ágazati súlypontok fontosságára is felhívta a figyelmet:
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is alátámasztotta azt, hogy óriási nagy hiba az, ha olyan beruházásokra adják a pénzt, amire nem is lehetne a hitelképesség hiánya miatt. Mint fogalmazott, ez történelmi bűn – ebben pedig Ignácz Balázs, a Magyar Államkincstár igazgatója és Juhász Anikó is egyetértett.
Mezei Dávid szerint minden irányból érkeznek erős javaslatok arra vonatkozóan, hogy mindenki zöldüljön. Minden „zöld” finanszírozási keretrendszer mögé tanácsot kell kérni. Juhász Anikó elárulta, hogy két intézkedéscsoportot is terveznek a bővítések, innovációs támogatások szempontjából. Másik kiemelt szempont, hogy a „zöld” intézkedéseknek megfelelő tudást adjanak. Ma már nem elég „zöldnek” lenni, „zöldnek” is kell látszani.
Derdák Gábor hangsúlyozta, hogy a gazdáknak nagyon fontos a fenntarthatóság. Mondhatni, hogy ők a legnagyobb környezetvédők, hiszen, ha jól van tartva az állat és jól érzi magát, az nekik is jó, mivel több pénzt jelenthet. A növények esetében pedig szintén ugyanez a helyzet
A szakértők között nagy volt az egyetértés a két fenti kérdés esetében. Derdák Gábor bizakodó, hiszen sok fiatal kezd el hajlani a mezőgazdaság felé, mert azt látják, hogy figyelembe veszik ezt a szektort és erősen támogatják is. Győrffy Balázs úgy gondolja, hogy ez történelmi lehetőség: sosem állt ennyi pénz rendelkezésre. Ez egy egyszeri és megismételhetetlen állapot, ha elrontják, nem lesz még egy ilyen. Ignácz Balázs szerint csak akkor lehet sikeres, ha az ügyfelek és a gazdák élnek a lehetőségekkel. Mezei Dávid és Juhász Anikó azonban kihangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak egy terv, amit még az Európai Bizottságnak el kell fogadnia. Ehhez pedig rengeteg adatra is szükség van. Mivel csak egy terv, ezért természetesen változhat is.
Fotók: Portfolio
![]() |
Portfolio Digital Transformation 2022Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni! |
![]() |
Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022Ingyenes esemény a Tisia Hotelben |