2021. november 27. szombat Virgil

Hírek - Növény

Új csodanövény hódíthat az országban: ez lehet a megoldás számos problémára

Augusztus 24-én, Budapesten tartották az Első Smaragdfa Fenntarthatósági Napot, melynek fővédnöke Kovács Pál, miniszterelnökségi államtitkár volt. Kiemelkedő szakaszához érkezett ugyanis az a 10 éves, összetett fejlesztő munka, melynek köszönhetően a 2019-ben avatott nagyberényi karbon klíma ültetvényről letermelt smaragdfa újabb és újabb területeket hódít meg.
 
 

Ezúttal a fenntartható termelésből származó, megújuló alapanyagból készült nyílászárók bemutatása mellett smaragdfából készült dísztárgyakban is gyönyörködhettek a résztvevők, és igazi különlegességként egy smaragdfa hegedű prototípusát is ismertette az Olaszországban élő készítője. De mi az igazán izgalmas tulajdonága a smaragdfának, ami a kormányzat érdeklődését is felkeltette? Az, hogy kétszer annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint más lombos fák, miközben sokkal több oxigént is előállít. 700 ezer hektárnyi smaradgfa ültetvény elméletileg képes lehet a teljes magyar CO2 kibocsátás megkötésére - írja a Klímapolitikai Intézet.

A smaragdfa három Paulownia nemzetséghez tartozó fafaj hagyományos keresztezésével született. A nemesítők a Paulownia elongata, a Paulownia tomentosa illetve a Paulownia fortunei fajok előnyös tulajdonságait ötvözték a smaragdfa hibrid létrehozásával. A hibrid növekedése olyan gyors, hogy 6 éves korára már a 16 méteres magasságot és a 35 centis törzsátmérőt is elérheti. A gyors növekedéshez nagy mennyiségű szén-dioxidra van szüksége, így növekedés közben nagy mennyiségű szén-dioxidot alakít át oxigénné. Egy hektár smaragdfa ültetvény – nagyjából 500 db fa - 100 tonna szén-dioxidot köt meg évente. Főgyökérrendszere van, amely akár 9 méter mélyre is elér. Ennek köszönhetően ellenáll a klímaváltozás negatív hatásainak, és mivel a talaj mélyéről veszi fel a tápanyagot, más növények is megélnek mellette. Jól bírja a szélsőséges időjárást is, -25 és +45 Celsius fok között mindent túlél. Hatalmas méretű, 25-45 cm széles levelei vannak, és akár tíz méter átmérőjű is lehet a lombkoronája. Igazi túlélő tehát, megfelelő körülmények között képes tuskóról is újra hajtani, akár 4-5 alkalommal is.

Azon túl, hogy a smaragdfa akár klímavédelmi csodafegyverként is bevethető, számtalan egyéb módon hasznosítható. Faanyaga bútor- és nyílászáró gyártáshoz vagy megújuló energiaforrásként, az értékesítésre nem szánt ágai fűtésre, biobrikett gyártásra, levelei takarmányozásra, virága méhlegelőként használható. Sőt, egy hangszerkészítő mester hegedűt is készített belőle. Különböző szerveiből, szöveteiből bioaktív anyagok izolálhatók, amelyek értékes finomvegyipari és gyógyszeripari alapanyagokként hasznosíthatók. Biomasszája nemcsak magas fűtőértékű megújuló energiaforrásként, hanem megújuló ipari nyersanyagként is hasznosítható.

A samargdfa tehát egy multifunkcionális gazdasági növény, amit nem csak sokféle módon tudunk hasznosítani, mivel újra és újra kinő, ha kivágjuk és gondozzuk, de nagy mennyiségű oxigén előállításával és a szén-dioxid megkötésével rendkívül sokat tesz a bolygónk életben maradásáért. Az érem másik oldala, hogy a smaragdfa termesztésbe belevágók és az ökológusok egy része nyíltan megkérdőjelezte a Paulownia fajok és hibridek - császárfa, oxyfa, smaragdfa –valós jövedelemtermelő képességét és ökológiai ártalmatlanságát. Az intenzív növekedés fenntartásának ára van, a smaragdfa majdnem olyan szintű törődést igényel, mint a szántóföldi növénykultúrák. Magasak a fenntartási költségek, magas a tápanyag és a vízigény. Ez utóbbit azonban épp egy magyar fejlesztéssel, az úgynevezett gyökéritatóval sikerült egy átlagos fásszárú növény szintjére csökkenteni. További jó hír, hogy a smaragdfa a veszélyes hulladéknak számító híg sertéstrágyával is öntözhető a most lezárult kísérletek szerint. 

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia munkaanyaga szerint úgy lehetünk majd karbonsemlegesek 2050-re, ha az akkor még létező szén-dioxid kibocsátásunkat el tudjuk nyeletni az erdőinkkel, és az ipari szén-dioxid kötő, tároló és újrahasznosító technológiák (Carbon Capture and Storage or Utilisation - CCUS) is széles körűen alkalmazásra kerülnek (lásd az erről szóló írásunkat itt: CCS technológiai lehetőségek Közép-Európában. Ezen az alapon tulajdonképpen az erdősítés, a faültetés is CCUS-nek számít, hiszen a fotoszintetizáló növények képesek nagymennyiségű szén-dioxid megkötésére. Miért ne lehetne a klímasemlegességnek egy olyan opciója, hogy klaszterekbe tömörülő cégek erdősítési projektek finanszírozásával is elérhetik a saját karbonsemlegességüket? Kiemelkedő szén-dioxid kötő képessége alapján a smaragdfa kitűnő jelölt lehetne klímaültetvények létesítésére. Ehhez azonban tudományos vizsgálatokkal minden kétséget kizáró módon meg kell győződnünk, hogy a növény kontroll alatt tartható és nem jelent ökológiai kockázatot.

Végezetül két nagyon fontos dolgot érdemes még kiemelni, hiszen mára a smaragdfa termesztéséhez kapcsolódó magyar innovációk külföldi térhódítása is beindult. A magyar nemesítésű smaragdfa afrikai kontinensen, Marokkóban ültetvényes formában nem csak kiváló növekedési képességeit bizonyította, de a program gazdája Dr. Steier József 2016-ban a marrakechi klíma világfórumon (COP 22) a smaragdfa takarékos és környezetbarát szabadföldi öntözésével kiemelt innovációs elismerést is kapott. Az itt bemutatott technológia mintegy 200 tonna/hektárra emelte a szén-doxid megkötés éves mennyiségét, amelynek kombinációja a CCUS rendszerrel segítheti a karbonsemlegesség elérését. A Károlyi Gáspár Egyetem kutatócsoportja pedig 2020-ban elkészítette a smaragdfa ENSZ Fenntartható Növekedési Céloknak (UN SDG 17) történő megfeleltetését és kiadta a 100%-os megfelelés nemzetközi igazolását is. 

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó