Új kártevő pusztít a magyar gyümölcsösökben: megállíthatatlanul terjed az országban

Új kártevő pusztít a magyar gyümölcsösökben: megállíthatatlanul terjed az országban

agrarszektor.hu
Magyarországon is terjed a pettyesszárnyú vagy foltosszárnyú muslica, a Drosophila suzukii, amely komoly veszélyt jelent a gyümölcstermő növényekre. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Magyarországon 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát, amely Ázsiából került be a kontinensre - írja a magyarmezogazdasag.hu. A gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő gyümölcsök (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, szőlő, kivi) tartoznak bele, de károsított már almán és körtén is. Súlyos (80-100%-os) gazdasági veszteséget tud okozni málnán, szamócán.

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, 3 milliméteres légy. A rokon fajoktól nehéz elkülöníteni, a nőstény a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster) téveszthető össze. A hímek szárnyán azonban jellegzetes fekete folt látható, ami hiányzik a suzukii-nőstény és mindkét nemű közönséges ecetmuslica szárnyáról. Többhetes életük során a nőstények kedvező körülmények között több száz (naponta 7-16) tojást is leraknak a fűrészes tojócsövükkel az egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsökbe. Kívülről a szúrásnyom kissé besüppedő foltnak látszik.

Hőmérséklettől függően 1-3 nap múlva kikelnek a lárvák, és szuronyos szájszervükkel roncsolva a gyümölcs húsát, elkezdenek táplálkozni. A gyümölcsben egy vagy több lárva is károsíthat. A lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadni kezd a gyümölcs. Az 5-7 nap alatt kifejlődő krémszínű lárva 5-6 milliméteres. A 2-3 milliméteres, barna bábja hengeres, jellegzetes függelékeiről ismerhető fel. A gyümölcsökből 4-15 nap bábnyugalom után kelnek ki a legyecskék. Áprilistól novemberig három nemzedék is kifejlődhet nálunk, Dél-Európában akár egy tucat is. A kifejlett légy telel át védett helyen, főként raktárakban.

Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsökkel jut el, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba. Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, mint ezt hazai gyors térhódítása is igazolja. Megjelenése és fertőzése jól nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecetes csapdákkal. Szüreteljünk a lehető legkorábban, és ne komposztáljuk a gyümölcsöket. Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzöttek megsemmisítése. A gyümölcsérés kezdetén az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Ezek a hatóidejük lejártáig adhatnak védettséget. Sajnos minden elhanyagolt ültetvény, magánkert újabb fertőzési forrás.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 25. 11:13