Nem akármilyen fejlesztés indul Magyarországon: 2026 végéig tart
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott egy új vizsgálat szerint.
Amit ebben a tengerben felfedeztek, már most megmutatja, milyen változások várhatók a jövőben.
Újabb támogatás segítségével fejlődik a Balaton délnyugati térségében a Berek Világa Látogatóközpont.
A tó vízhőmérséklete szokatlanul magas értékeket mutat az idei nyár végén, több mint 2 Celsius-fokkal meghaladva az elmúlt húsz év átlagát.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Két újonnan megjelent támogatás segíti a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését.
Az Adriai-tengerben tartósan megtelepedett az ördögi tűzhal, ami jelentős ökológiai kockázatot jelent a helyi tengeri élővilágra.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban.
Ebben az időszakban nemcsak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk.
Országszerte elindul a Magyar Nemzeti Parkok Hete, hazánk legnagyobb ökoturisztikai rendezvénysorozata.
Ne féljünk tőlük és ne üldözzük az ártalmatlan tőrösdarazsakat, hiszen nagyon hasznos rovarok!
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.
A romániai juh- és kecsketenyésztők a kiskérődzők pestise miatt elrendelt korlátozások ellen tiltakoznak.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
Bár ijesztő látvány lehet, a patakokban megjelenő természetes habzás nem jelent közvetlen veszélyt az élővilágra.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Az élővilágot sújtó sokkok következtében a GDP akár 4-7%-kal csökkenhet, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 1-3%-kal nőhet.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.