Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk sokak kedvenc gyümölcsétől itthon?
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Jelentős tulajdonosváltáson esett át az Elitmag Kft., az elkötelezettség a magyar föld és a magyar vetőmag iránt ugyanakkor változatlan maradt.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A menták igazán egyszerűen tartható és sokoldalúan felhasználható növények, érdemes a kiskertben is helyet szorítani számukra.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Magyarországon a rendelet egyértelműen kimondja, hogy az áru címkéjén a származási országot fel kell tüntetni.
Kékbúza-liszt és magyar termesztésű rizstermékek is szerepelnek az Agrármarketing Centrum standján a nürnbergi Biofach-on
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek.
Érdekes dolgot derítettek ki a kutatók a burgonyavésszel kapcsolatban, kiderült, honnan eredhet.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
A növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Fontos, hogy tudjuk, mi, mikor érett és van itt az ideje annak, hogy betakarítsuk.
A mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavégzés számos kockázatot tartogat, sajnos évről évre halálos áldozatokat is követel.
Az árpával és búzával már nem lesz gond, a kukorica sorsa viszont erősen kérdéses idén.
Takarmányban és emberi élelmezésre is alkalmazható egy GMO-szója, miután az európai hatóságok biztonságosnak találták.
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a kór jelenlétét.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Hatékony megoldás a napraforgó tányérvédelmére: Picasso® Active
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!