Az idei, rendkívüli erejű El Niño okozta aszály megbénította a pálmaolaj-szállítást Indonézia Nyugat-Kalimantan tartományában.
Magyarország tartós vízhiánya már nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a logisztikát és az áruszállítást is súlyosan érinti, ami drágulást hoz a fogyasztóknak.
A nyári kritikus aszályt követően jelentősen javult a tatai Cseke-tó vízállása, miután hónapokon át mesterségesen pótolták a vizet.
A klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése miatt az erdőgazdálkodás ma már összetett ökológiai feladatot jelent.
A száraz időjárás a szőlőművelést ugyan néhány szempontból megkönnyítette, a termés mennyiségére azonban nagyon kedvezőtlenül hatott az idei év.
A száraz talaj, az egyenetlen kelés és a tápanyagok nehezebb felvétele miatt az őszi kalászosok lombvédelmére érdemes külön figyelmet fordítani.
Az idei pusztító aszály váratlanul egy sokat érő természetvédelmi értékű kincset hozott a felszínre a Hortobágyon.
Október 10-én területi átlagban mintegy 35 milliméter csapadék hullott a tóra, aminek köszönhetően a vízállás 29-ről 30 centiméterre nőtt.
A hosszabb távú, szezonális modellek alapján novemberben a délebbre tolódó ciklonpályák miatt visszatérhet az esősebb időszak.
A többéves vízhiány és az idei, rendkívüli aszály következtében teljesen kiszáradt a zselici Ropolyi-tó.
A 2026-os őszi gombaszezon eddig óriási csalódást hozott Vas vármegyében, a gombászok rendre üres kosarakkal térnek haza.
Jelentős mennyiségű eső érkezett az ország nagy részére, amire a szárazabb időszak után nagy szükség volt.
Tovább romlott a Lázbérci-víztározó állapota, a tómeder egy része teljesen kiszáradt, a tápláló patak pedig alig csordogál.
Meglepő növényre bukkanhatnak azok, akik a balatonboglári partszakaszon sétálgatnak.
A legfrissebb jelentések szerint az éj leple alatt fog megérkezni Magyarországra a hétvégi eső.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
Csapadékra az előttünk álló napokban lehet számítani, így a jövő hétre többfelé javulnak a nedvességviszonyok, de visszatér a száraz idő.
A szeptemberi középhőmérséklet a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján országos átlagban 17,7 fok volt, ami 1,7 fokkal haladta meg az éghajlati normált.
A védett közönséges vízilófark új, a korábbinál jóval nagyobb, több ezer hajtásból álló állományára bukkantak a Kis-Balaton területén.
A nyár végi, ősz eleji negatív rekordokat még egy-két, néhol sok centivel felülírta mára az aszály.
A következő években sok kisgazdaság felhagyhat a termeléssel, és tovább erősödhet az ágazat koncentrációja.
A gyümölcsök közül a legtöbbet frissen a legjobb fogyasztani, ám van néhány faj, amelynek érdekessége, hogy ilyen formában szinte ehetetlenek.
Vízmegtartási program indul, vége az árrésstopnak, módosul a cégautóadó.
A Tisza országgyűlési frakciójának ülésén az etikai bizottság javaslatára úgy döntöttek, hogy Kaprinyák Tibor távozik az Élő Környezetért Felelős Bizottságból.
Továbbra is az afrikai sertéspestis az egyik legsúlyosabb állategészségügyi veszély hazánkban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
