A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
A Met Office közlése szerint Angliában és Walesben az elmúlt 190 év legszárazabb júliusát regisztrálták.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Bár hidegfront vonul át felettünk, nem számíthatunk sok csapadékra és lehűlésre sem.
Már egy eldobott csikkért is többéves büntetés és komoly bírság járhat Franciaországban.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus szint alá is csökkenhet a vízállás a Tisza-tavon.
Az extrém szárazság nem kedvez a parlagfű csírázásának és növekedésének, de még nincs minden eldöntve.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Többmilliárdos kárt és több ezer fiatal fa kiszáradását okozhatta volna Budapesten egy tévesen bejelentett minisztériumi vízkorlátozás.
A rendkívüli hőhullámok és a tartós csapadékhiány miatti alacsony vízállás Európa legfontosabb folyóin történelmi mélypontra szorította a vízszintet.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
A csúcshőmérsékletek tegnap sokfelé elérték, több helyen át is lépték a 40 fokot, így az országos és fővárosi melegrekord már kora délután megdőlt.
A hőség okozta szárazság miatt tarló-, erdő- és bozóttüzekkel küzdöttek a tűzoltók országszerte.
Tombol az aszály az országban, pénteken ugyan elszórtan kialakulhatnak záporok, zivatarok, de országos, kiadós csapadék továbbra sem körvonalazódik.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Úgy tűnik, megtorpant a Duna hetek óta tartó apadása, Paksnál két centimétert emelkedett a folyó az elmúlt 24 órában.
Záporok, zivatarok főként pénteken alakulhatnak ki, ám várhatóan csak kis területeken hoznak érdemi csapadékot.
A lengyel hajdinapiacon három hete stabilak az árak, a tartós hőhullám ugyanakkor egyre komolyabb kockázatot jelent az új termésre.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
