A termelési előírások szigorítása vagy a húsevésről való lemondás nem sokat segítenek a környezeten - vélekedik egy német agrárközgazdász, Michael Schmitz, a Gießeni Egyetem professzora. Az európai termelők eurómilliárdokat veszíténenek rajta, míg a klimatikus vagy környezeti előnyök gazdasági hatásai csak marginálisak lennének, ahogy a világ élelmezése szempontjából is eltörpülne a hatásuk - mondta a professzor egy állattenyésztési tanácskozáson. Kutatási alapján ugyanis nagyon rossz költség-megtérülési számok adódtak olyan lehetőségek vizsgálatakor, mint például Európa hús- és tejtermelésének megfelezése. Sokkal több előnyünk származik abból, ha a termelési technológiát fejlesztjük - vélekedett -, ez hozzásegít a környezeti célok eléréséhez és a jólét fenntartásához is.

Jeanette Huber, a frankfurti Jövőtudományi Intézet részéről úgy vélte, a húsok által dominált étkezési kultúrának vége. Ebbe az irányba alakítja a fogyasztást az állatjólét és a környezet védelme iránti igény, valamint az egészségtudatos táplálkozás is. Ezeket a  trendeket ugyanakkor az agrárium is meg tudja lovagolni, ha a zászlájára tűzi az új hívószavakat. Dr. Johannes Simons, aki Bonni Egyetemet képviselte a tanácskozáson, viszont nagyon kritikusan szemlélte a fogyasztói szokások változását és ezek hatását a társadalomra. Szerinte ma  már egyre inkább a kereskedelem szabja meg, hogy milyen új trendeket kell követniük a fogyasztóknak és a termelőknek, utóbbiak nagyon kis eséllyel válnak a trendek alakítóivá.