A drasztikus áremelkedést több tényező együttesen okozta az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok nem szűntek meg teljesen, emellett a gazdaság újraindulásával párhuzamosan az energiaárak is emelkedtek. A Világbank számításai szerint az inputként szolgáló energia globálisan átlagosan 82%-kal drágult egy év alatt, elsősorban a nyersolaj és a földgáz drasztikus áremelkedése miatt, a műtrágya pedig 85%-kal került többe. A KSH jelezte: ágazaton belüli, elsősorban állategészségügyi problémák is fokozták a drágulást.

Az orosz-ukrán háború élelmiszer- és energiaellátási, valamint általános bizonytalanságot hozott a világpiacon. Az időjárás is kedvezőtlenül alakult az első fél évben Magyarországon. A tavaszi fagy, majd a meggy és az eper érésekor érkező egyhetes eső, azóta pedig az országos aszály rontotta a helyzetet. Más európai országokat is érint a szárazság, az EU búzatermése várhatóan csak kismértékben múlja alul az előző évi mennyiséget, azonban a kukorica össztermése negyedével elmaradhat a 2021. évitől. Az Európai Bizottság jelentése alapján 2022 júniusában az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban a búza ára átlagosan több mint 80%-kal nőtt, a kukorica 25%-kal drágult, a vágómarha és vágóbaromfi is 25%-kal került többe, a sertés ezzel szemben kisebb mértékben drágult.

A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 61%-kal, illetve 59%-kal nőtt Magyarországon. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak. Az árakat növeli az egész Európára kiterjedő aszály, amely a terméseredményeket és a terméskilátásokat csökkentette.

A gyümölcsök ára a többi termékcsoporttal ellentétben 7,4%-kal csökkent. Idén az Európán belüli szállítások járványt követő rendeződésével újra nagy tételben érkezett import eper, amely lenyomta a hazai árát, így az 14%-kal maradt el el az előző évitől. A meggyfélék ára 7,2%-kal, a burgonyáé és a zöldségé 21%-kal, illetve 20%-kal magasabb volt az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten.

Az élő állatok ára 34%-kal nőtt az első fél évben. A vágócsirke felvásárlási ára 2021. január óta folyamatosan nő, 2022 első félévében 42%-kal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke mennyisége, miközben a termelési költségek jelentősen növekedtek, ezek a tényezők emelték a termelői árakat.

A jelentés szerint a vágósertés ára 2022 első félévében az előző év azonos időszakához képest 28%-kal emelkedett, és meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt - elsősorban a járvány miatti zárások következményeként - sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedése következtében az árak is nagymértékben emelkedtek.

A takarmányok ára jelentősen, közel 39%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az egyszerű takarmányoké 51%-kal, a keveréktakarmányoké 30%-kal emelkedett. Az alapanyagok drágulása miatt az árak emelkedése 2020 negyedik negyedévében kezdődött, és azóta negyedévről negyedévre jelentős drágulás volt megfigyelhető. Idén a második negyedévben 15%-kal kerültek többe a takarmányok, mint az első negyedévben. A növényvédő szerek 17%-kal, az állatgyógyászati készítmények 10%-kal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és a kenőanyagok ára 36%-kal, ezen belül az üzemanyagoké 26%-kal nőtt - közölte a KSH.