Folyamatos a krízishelyzet - Hogyan kezelik az állattenyésztési ágazatok?

Agrárszektor
Az állattenyésztési ágazatok versenyesélyeinek boncolgatása sem maradhatott el a Portfolio Agrárszektor konferenciáján. A járványokhoz és a piaci krízisekhez már-már hozzászokott a szektor, de a fogyasztók fejével kevesen képesek gondolkodni - mutatott rá a panelbeszélgetést vezető Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője. A legújabb támadás éppen vásárlókon keresztül fogja érni a húsipart - jósolta a szakember.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A panelbeszélgetésre zsúfolásig telt érdeklődőkkel az eredetileg 50 főre tervezett terem. A jelenlévő gazdákat leginkább a járványintézkedések érdekelték, illetve az, hogy hogyan lehet gazdaságosan elvégezni például a PRRS-mentesítést a sertésállományban.

A beszélgetés résztvevői voltak:

  • Bognár Lajos, országos főállatorvos, Agrárminisztérium
  • Mélykuti Tibor, elnökségi tag, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
  • Nagy Tibor, sertéságazati igazgató, Bonafarm Csoport
  • Szabó István, ügyvezető igazgató, Gallus Csoport
  • Wagenhoffer Zsombor, osztályelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A beszélgetés résztvevői balról jobbra láthatók

Bognár Lajos utalt arra, hogy az állattenyésztés érintő krízisek állandósultak, de ez egyféle harckészültségben is tartja a hatóságot. Az afrikai sertéspestis megjelenésére évek óta számítottak. A vírus Grúziából érkezett az Európai Unióba, felbukkant már a Balti államokban, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Belgiumban, Szardínián, Romániában, Spanyolországban. Az egyes államok más-más módon kezelték a problémát, és mára világossá vált, hogy melyek a jó és a rossz gyakorlatok a vírussal szembeni harcban. Számunkra Románia fertőzöttsége jelenti a legnagyobb kockázatot: 16 megye érintett a betegségben, és az unió háztáji sertésállományának 75 százaléka él itt. A kisgazdaságokban az információhiány miatt jellemzően rosszabb a járványvédelmi helyzet. A háztáji sertésállományok felszámolásával Lengyelországban, ahol 2014 óta jelen van a vírus,  intenzív állománykoncentráció zajlik.

Magyarországra április 19-én érkezett meg a betegség, azóta 44 vaddisznóban találtuk meg a vírust. Nemcsak Nógrád megyében, de Borsodban és Hajdú-Biharban is kimutatták a jelenlétét. A betegség lassan terjed, de 95 százalékos valószínűséggel öl. A vírus ellenállóképessége is rendkívüli: a földben és a fagyasztott élelmiszerben is hónapokig megtartja az életképességét. "Mégsem az elhullás jelenti a legnagyobb problémát, hanem a vírus kereskedelmi következményei: az exportkorlátozás és az árcsökkenés a belpiacon" - mutatott rá a főállatorvos. Egy hatásos vakcian kifejlesztése akár 10 évet is igénybe vesz, ezért addig a ragályfogó tárgyak gondos tisztításával, az emberek, állatok és gépjárművek mozgási útvonalának szoros kontrolljával kell védekezni.

Az Erste Bank agrárszakértője, Fórián Zoltán sorra vette az egyes állattenyésztési ágazatok versenykilátásait. Úgy vélte, a kiválóan integrált baromfiszektornak vannak a legjobb kilátásai középtávon, amit a piaci igények is támogatnak. A tejtermelési szektornak a hazai állománynagyság és -koncentráltság kölcsönöz jó versenypozíciót. A húsmarha ágazatot pillantnyilag a támogatások hajtják, a sertésszektornak pedig szélesebb szervezettségre lenne szüksége. A jelenlévő vitapartnerek más-más ágazatot képviseltek, és természetesen igyekeztek megvédeni azt.

Wagenhoffer Zsombor húsmarhásként érezte találva magát. Véleménye szerint a húsmarhatatás sikersztori lett, de a jövőben valóban a minőségnek kell felváltania a mennyiséget. Most a húsmarha-kivitelünk fele "lábon" hagyja el az országot Törökország irányába. Több és igényesebb célpiacra lenne szükségünk, de ehhez előbb a termelés és feldolgozás hátterét is meg kell teremteni. Elismerte, hogy a támogatás fontos része a nyereségességnek.

Éppen a termelés támogatás-orientáltsága miatt fontos lenne, hogy a jövőben a dotáció ne a darabszámot, hanem a minőséget jutalmazza.

Nagy Tibor, a Bonafarm sertéságazati igazgatója elmondta, hogy igenis jelen van az ágazatban az integráció: "2021-re már 750-800 ezer hízósertést kell a mohácsi vágóhíd részére előteremtenünk, amihez koca- és hízóintegráció kiépítésére is szükség van. Utóbbi szervezettsége előrehalodtabb: már most 130 ezer hízó áll kint a partnereinknél, kocákból pedig 5400-5500, amit jövőre 8100 körülire szeretnénk emelni."

Nem maradt ülőhely a teremben

A sertéspiacnak nemcsak veszélyt, hanem esélyt is jelent az afrikai sertéspestis - fűzte hozzá Fórián Zoltán. A jobb menedzsmentintézkedések, a hatékonyabb üzemméretek kialakulása javítja a versenyképességünket egy olyan környezetben, amikor erre más országok nem feltétlenül képesek. A sertéspestis Kínában mostanra szinte minden tartományt elért, ami azzal jár, hogy fokozódik az állatok kivágása. Ez időleges hústelítettséget okoz nemcsak az ottani belpiacon, de egészen Európáig érződik a hatása. Gyakorlatilag elmarad a karácsonyi felvásárlási láz, ezért stagnálnak az árak. A helyzet azonban átmeneti.

A kevés sertés jövő év tavaszára keresleti piacot fog teremteni Európában, ami megemeli az árakat

- hangzott a prognózis.

Szabó István büszkén újságolta, hogy a Gallus csoport a magyar brojlerkeltetés csaknem 35%-át mondhatja magáénak. Megerősítette, hogy jó a szektor versenypozíciója, amit nemcsak az integráltságnak, hanem az erős tulajdonosi szemléletnek is köszönhet: a meghatározó  cégek mind családi tulajdonban vannak Magyarországon, és kiváló szakembergárdával dolgoznak. Megjegyezte: a baromfi- és sertéshús egymás helyettesítő termékei, a fogyasztó folyamatosan egymáshoz méri ezeket.

Drukkolunk, hogy drágább legyen a lapocka, mert a csirkemellfilé ára is csak ennek fényében emelkedhet."

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi kihívásnak a szakma a francia LDC megjelenését a hazai piacon (a Tranzit-csoport 70%-os tulajdonrészének megszerzésével), Szabó István így válaszolt: Ennek a multicégnek a termelési értéke megegyezik a teljes magyar baromfiszektoréval.

Ahogy a Bonafarm csoport is új know-how-t és tőkét hoz az ágazatba a Hungerit felvásárlásával, úgy remélhetőleg ez fog történni a franciák belépésével is.

A baromfipiacon élőződik az európai verseny - fűzte hozzá Fórián Zoltán. A magyar export mindössze negyede a lengyelekének, akik idén már több mint egy millió tonna baromfihúst szállítottak ki. A kacsa- és libaszektor nőtt a leginkább, előbbi 102%, utóbbi 23%-kal. Világszinten a baromfihús-kibocsátás 2027-ig harmadával nőhet a világban. Mindez ésszerűvé teszi a piaci koncentrációt.

A tej és vaj piacán a legnagyobb változást a tejzsír iránti keresletnövekedés hozta. Fórián Zoltán ezt tartós jelenségnek érzi. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviseletében utalt rá, hogy jelenleg a tej kiviteli ára már 19 forinttal a belföldi ár felett jár, ami megnehezíti a feldolgozók helyzetét. Hibának nevezte, hogy a tejipar nem tud magas feldolgozottságú terméket készíteni. Véleménye szerint az lenne az ideális, ha a magyar termelők is képesek lennének feldolgozó üzemeket építeni. Pozitív változásokat fog hozni viszont az, hogy 2019-ben az UHT és az ESL tejek áfáját is 5%-ra csökkenti a kormányzat. Az import UHT tejek aránya drasztikusan esni fog a polcokon.  Fontosnak nevezte az emberi munkerőt kiváltó technológiai fejlesztéseket, például a fejőrobotokat.

"Egy ilyen automata nemcsak a munkabérben jelent megtakarítást, de 10%-kal több tejet tud kifejni jó minőségben."

A tehén ugyanis napjában többször is felkeresi a fejőberendezést, ahol abrakot kap. Nem stresszel a hajtástól és a várakozástól, a többszöri fejés pedig több tejet eredményez. Szabó István egyetértett: csak automatizálással, hatékonyságnöveléssel maradhatunk versenyben. A vágóhídi és csomagolási technológia fejlesztése is egy ilyen pont, náluk például robotok mérik be az egalizált mennyiséget a tálcákba.

Szóba került a készülő állattenyésztési törvény is, ami gyakorlatilag egy reakció az uniós tenyésztésszervezést érintő jogszabályra. Wagenhoffer Zsombor az Agrárkamara osztályelnökeként megjegyezte: eddig Magyországon egy állatfajt egy tenyésztőszervezet láthatott el tenyészanyaggal. A magas genetikai érték egy olyan hozzáadott plusz, amit csak a legnagyobb szaktudású és tőkeerejű cégek képesek előállítani. A kereskedelem nyilvánvalóan szerette volna átjárhatóbbá tenni az országhatárokat a tenyészanayag számára is. Az életbe lépett uniós rendelet csak a nagy állatfajokat érinti, a baromfiszektort nem.

A liberalizálás sajnos mindig a nagyobb kapacitásokkal remdelkezőknek kedvez, ezért tartunk a rendelet következményeitől. Ha azonban a szakma összezár, nehéz lesz a magyar tenyésztőket kiszorítani"

- adott reményének hangot a szakember.

Fórián Zoltán egy új jelenségre is rámutatott zárszavában: A fogyasztók manipulása mindig is jelen volt a világban, de most különösen veszélyes fordulatot vehet. Olyan hibákat rónak fel a reklámok és az állatvédők a húsnak, amelyek tudományosan nem igazolhatók. "Úgy vélem, ez a lélektani terror a műhús piacának ágyaz meg. Egy hamburgernyi, Petri-csészében előállított műhús 2013-ban még 330 ezer dollába került, most már 11 dollárért képes előállítani a technológia. Az össztűz egyre nagyobb lesz, ideje összezárni az állattenyésztőknek!"

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?