Kulik Zoltán azzal nyitotta meg előadását a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy tavaly véget ért egy 15 éves trend. Alapanyagfronton, növénytermesztésben még csak-csak nyugalmasnak volt mondható az elmúlt év, a takarmánygyártásban viszont óriási változások voltak. A szakemberek már régóta számoltak vele, hogy a világ takarmánygyártásának növekedése le fog lassulni, arra azonban senki se számított, hogy 2019-ben (a 2017/2018-as 6%-os növekedéshez képest, ami 60 millió tonna takarmányt jelentett) nemhogy nem fog növekedni a takarmánygyártás, hanem egyenesen megkezdődik a csökkenés. Márpedig tavaly 1%-kal, mintegy 12 millió tonnával kevesebbet termeltek a gyártók. Ez a csökkenés pedig szinte kizárólag Ázsiára koncentrálódott, ahol 5,5%-kal, azaz több mint 20 millió tonnával állítottak elő kevesebb takarmányt, mint egy éve. Közben Ausztrália takarmány-előállításáról nem érdemes beszélni, Európáé stagnál, a többi kontinens pedig 1-2 millió tonnával termelt többet, mint korábban. Ennél is fontosabb azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államok tavaly letaszította a trónjáról a világ korábbi vezető takarmánygyártóját, Kínát. Ezt leszámítva a világ első tíz takarmány-előállítójának sorrendje változatlan maradt.

Annál nagyobb változás történt a világ sertésállományában. 2017-ben, az afrikai sertéspestis megjelenése előtti utolsó "boldog békeévben" közel egymilliárd (970 millió) egyedet számlált a világ sertésállománya. Ebből csak Kína rendelkezett 560 millió sertéssel, a teljes állomány 60%-ával, Európa egy 185 milliós állomány fölött rendelkezett, Észak-Amerika 90 millió sertést számlált, Dél-Amerika 70 millió példányt tudhatott magáénak, a maradék 40 millió pedig Afrikához tartozott. Az ASP megjelenése óta eltelt két évben a 200 milliót is meghaladja az elpusztított sertések száma, vagyis világviszonylatban minden ötödik sertés a járvány áldozatául esett. Ez pedig teljesen megborította és megváltoztatta a világ takarmányozási rendjét. 2019 volt az első év, amikor ez tapasztalható volt, mondta Kulik Zoltán. A világ sertéstakarmány-termelését tekintve Ázsiában 26%-os volt a csökkenés, ami önmagában 32 millió tonnányi takarmánykiesést jelentett. Nem meglepő módon az afrikai sertéspestissel fertőzött országokban volt a legdrasztikusabb a helyzet. Kína előállítása 35%-kal, azaz 28 millió tonnával csökkent. Vietnámban a legfrissebb, még nem hivatalos adatok szerint 30%-os volt a csökkenés, itt 2 millió tonnával termeltek kevesebbet, Thaiföldön pedig 1 millió tonnával esett vissza a takarmány-előállítás. A helyzet hatással volt a 2019-es a sertéstakarmányárakra, amelyek az év során 390-450 forint között mozogtak, mondta Kulik Zoltán.

Kulik Zoltán

A fogyasztói trendek és szokások kapcsán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy itt változásokra lehet számítani. Európában egyre jellemzőbb az aggodalom az állatjólét és a klímaváltozás miatt, Dél-Amerikában pedig kezd feltámadni az érdeklődés a GMO- és antibiotikum-mentes élelmiszerek iránt. Emellett egyre népszerűbb a veganizmus és a vegetarianizmus, valamint a különféle műhúsok is elkezdtek megjelenni a piacon. Kulik Zoltán ezzel kapcsolatban röviden csak annyit mondott, hogy ezek a mozgalmak és a húsfogyasztás megférnek egymás mellett, csak mindet a helyén kell kezelni. A világ sertésállományának csökkenése azonban rá fogja nyomni a bélyegét az elkövetkező évek húsfogyasztására. Ázsiában a kormányzatok mindent megtesznek, hogy támogassák valamilyen módon a sertéspiacot, de Kínában és a környező országokban óriásiak a károk, így nem lehet megjósolni, végül hogyan fog alakulni a sertésállomány ezeken a helyeken a visszatelepítések és újrafertőződések után. Közben Európában környezetvédelmi okokból több ország is elkezdte csökkenteni az állatállományát, Észak-Amerikában csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, Dél-Amerikában az antibiotikum-felhasználás, Ausztráliát pedig elérte az új emissziós szintek meghatározása.

Kulik Zoltán végül a koronavírusról és annak hatásairól beszélt. Szerinte nagyobb a pánik a betegség és annak hatása mögött, mint a tényleges veszély, ugyanakkor ő is elismerte, hogy a logisztikában és az alapanyag-ellátásban komoly gondokat okozhat az új betegség. Ahogy fogalmazott, két héttel ezelőtt még nem volt semmi gond Olaszországban, most meg már a kamionjainkat se engedjük oda. Azt viszont mindenképp biztató dolognak tartotta, hogy a világ vitaminelőállítása a vírus ellenére, vagy talán épp amiatt, komoly növekedést mutat. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint előbb-utóbb le fog ülni a koronavírus-hullám.

- mondta Kulik Zoltán.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Több a károsító és kevesebb a hatóanyag - De mit lépnek erre a növényvédőszer-gyártók?

• Így látják a szakemberek: Magyarország még nyerhet is a nagy állatjárványokon

• Rendrakás a földhasználatban: az élő rokon is érjen annyit, mint a halott

• Itt az igazság: antibiotikumok helyett már inkább ezt választják az állattartók

• Gyuricza Csaba: az innováció nem lehetőség, hanem kényszer

• Ebben a növényben hatalmas lehetőségek rejlenek: most kell nekiugrani a termelésnek

• Brüsszelből üzent a szakember: növényvédő szer nélkül kevesebb lenne az élelem

• Elárulta a szakember, mennyire reálisak a magyar termőföldárak

• Óriási változások a közös agrárpolitikában: ezek a magyar gazdák életét is megváltoztatják

• Kiderült, milyen hatással lehet a magyar mezőgazdaságra a koronavírus

• Itt a bejelentés: fontos lépésre készül a kormány, új korszak kezdődik a magyar agráriumban

• Elkezdődött az évkezdet egyik legfontosabb agráreseménye, az Agrárium 2020 Konferencia - GALÉRIA