Gyakorlati témák gazdálkodóknak: Kikből lehet hosszú távú nyertes a víziszárnyas ágazatban?

Gyakorlati témák gazdálkodóknak: Kikből lehet hosszú távú nyertes a víziszárnyas ágazatban?

Takarék Agrár24
Magyarország kacsa és liba előállításban abszolút Európa élmezőnyébe tartozik. A hízott libamáj nem mellesleg hungarikum, de a Márton napi libacomb is igen kedvelt fogás a magyar háztartásokban, illetve egy igazi, "roséra" sült kacsamell is majdnem minden étterem étlapján szerepel. Ebben a bejegyzésünkben annak járunk utána, hogy vajon mi az a működési modell, ami sikeressé tehet egy-egy vállalkozást a termékpályán.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A víziszárnyas termelés (mind a hízott, mind a pecsenye ágazatok) alapvetően exportorientáltak, a teljes baromfiszektor export bevételének közel 25 %-át adják. (KSH, 2019) A célországok jellemzően tőkeerős, fizetőképes országok (Franciaország, Japán, Hong Kong, Izrael), hiszen kvázi prémium hús- és máj alapanyagot állítunk elő a kacsa- és lúd félékből. Ezen baromfifélék hasznosítása több irányú is lehet, húsáért, tolláért és májáért is nevelhetjük az állatokat. Az, hogy előbbiek közül melyiket választjuk, értelemszerűen a környezeti adottságok, illetve a fennálló piaci helyzet határozza meg (elsősorban arra gondolunk, hogy az egyes termékek piaci ára az adott pillanatban milyen értéket mutat).

Mind a kacsa, mind pedig a liba termék keresletére jellemző egy alapvető szezonalitás, főként a húsra. Továbbá a viszonylag nehéz feldolgozhatóság, és drága mivolta miatt a hízott májfélék végfelhasználói elsősorban a gasztronómiai szereplők. Előbbi tényezők miatt mind a termelők, mind pedig a feldolgozók erős ár versenynek vannak kitéve: a végtermékek árát - összehasonlítva a mezőgazdasági termelés más szegmenseivel - erősebben befolyásolják a keresleti-kínálati viszonyok. S azáltal, hogy a kétféle szárnyasból készülő termékek nem mindennapi fogyasztási cikkek, ezért főként az állatokat hízlalók azok, akik viselik mind a takarmány alapanyagok-mind pedig a felvásárlási árak volatilitásából adódó kockázatokat, azaz az ő jövedelmezőségük tud a leginkább sérülni.

A 2020-as év első felében, a hazai baromfipiacon legerősebben a madárinfluenza éreztette hatását. Csak Bács-Kiskun megyében közel 2,5 millió víziszárnyast kellett leölni a vírus terjedésének megakadályozása céljából. Ennek két oka van: a lúdfélék közel 70 %-a található ezen a területen, de a magyarországi kacsa állománynak is közel fele itt kerül felnevelésre. Ebből kifolyólag rendkívül nagy a telepsűrűség. Továbbá az extenzívbe hajló tartási körülmények miatt a fertőzés kockázata is nagyobb: vélhetően ezért állt le szinte teljesen a magyar víziszárnyas ágazat 2020 júliusáig (KSH 2020)

Ezidáig nagyvonalakban tehát átvettük az ágazat berendezkedésének sajátosságait. Viszont a bejegyzésben arra vállalkoztunk, hogy megválaszoljuk, mi lehet a nyertes stratégia az ágazatban? A siker kulcsa egyértelműen az együttműködés. Magára az egész baromfi ágazatra igaz, hogy nagyon jól integrálható a tevékenység, de a víziszárnyas ágazatban, tekintettel arra, hogy talán a leginkább tőkeszegény ágazat a baromfin belül is, ezért szükség van arra, hogy egy jó tőke ellátottságú szereplő (integrátor) segítségével legyen finanszírozható az elaprózott termelői szerkezet.

Az első nyertesünk tehát az, aki stabil exportpiaci kapcsolatokkal, s stabil, ellenőrzött beszállítói rendszerrel dolgozik. Továbbá a termékek magasabb feldolgozottsági szintje két tényező miatt is aduász lehet: egyrészt nagyobb jövedelmet biztosít, másrészt a magyar háztartások számára is elérhetőbbé válnak ezek a termékek (pl. pástétomok stb.). Termelői oldalon pedig, a jövedelmi viszonyok vizsgálatában írtak szerint, a legfontosabb a hatékonyság növelése! Viszont nem szabad az állategészségügyi kiadások rovására tenni: a termelés biztonságának- és folyamatosságának fenntartása érdekében meg kell tenni azokat a termelési kockázatokat csökkentő beruházásokat, amelyek minimalizálják a madárinfluenza kockázatait. Gondoljunk bele, ha nem kellene időszakonként attól szenvednie az ágazatnak, hogy átmenetileg elérhetetlenné válik több harmadik ország piaca, akkor a közvetlen konkurenseinkkel szemben (pl. Bulgária) már lenne egy versenyelőnyünk!

Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?