AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Az már köztudott, hogy vannak a gyógyszereknek ellenálló mikroorganizmusok, és az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumokkal csak fokozzuk ezek természetes kiválasztódását és elterjedését, ami felveti annak kockázatát is, hogy a humángyógyászatban alkalmazott készítmények is hatásukat vesztik. Arról azonban keveset tudunk, hogy a a rezisztenciáért felelős gének milyen számban vannak jelen a termelés során és ezek dinamikája hogyan változik.
A Scotland's Rural College (SRUC) legújabb kutatása szerint az antibiotikum-rezisztencia a vártnál is nagyobb mértékben kíséri végig a sertéselőállítást. Michael Hutchings professzor, az SRUC állat- és állatorvostudományi vezetője elmondta: "A tanulmány kezdetén két vagy három rezisztenciagénre számítottunk, amelyek konstans módon jelen lesznek a termelés során. Ehhez képest elképesztően nagy számban bukkantunk rájuk, 144 különböző rezisztenciagént sikerült azonosítani az állatok székletében."
Az egyes egyedekben nagyon eltérő mennyiségben voltak jelen a különböző rezisztenciagének, grammonként 10, de sok milliószámra is előfordultak. A termelés során aztán tartották az egyedre jellemző számot, vagyis teljesen integrálódtak az emésztőrendszer mikrobiális közösségébe. A kutatás érdekes eredménye az is, hogy a telepen alkalmazott antibiotikumok nem veszítették el a hatékonyságukat, továbbra is eredményesen alkalmazhatóak voltak a termelést korlátozó betegségek leküzdésében.
Logikusnak tűnik a feltevés, hogy a rezisztenciagének már a sertés saját bélflórájának részét képezik, azt mégvédik az antibiotikumoktól, miközben az idegen mikrobák még nem készültek fel a gyógyszerek kivédésére. Persze ez csak idő kérdése. A sertések szervezetét már sok generáció óta bombázzuk, miközben a kórokozók egyre kisebb eséllyel kerülhetnek be a telepekre. Érdekes lenne egy következő kutatásban azt is megvizsgálni, hogy vajon azok a sertések gyarapodnak-e a leggyorsabban, amelyeknek a székletében a legtöbb rezisztenciagénre bukkantak, és így a legkisebb bélflórakárosodással vészelik át a gyógyszerezést.