2020. november 26. csütörtök Virág

Hírek - Állat

A sertések bélflórája ellenáll az antibiotikumoknak - és ez nem baj

Érdekes eredményre jutottak a skótok, amikor antibiotikum-rezisztenciára utaló géneket kerestek a sertések székletében. Rengeteg ilyenre akadtak, ugyanakkor a gyógyszerek sem veszítették el a hatásukat. Mi van itt?
 
 

Az már köztudott, hogy vannak a gyógyszereknek ellenálló  mikroorganizmusok, és az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumokkal csak fokozzuk ezek természetes kiválasztódását és elterjedését, ami felveti annak kockázatát is, hogy a humángyógyászatban alkalmazott készítmények is hatásukat vesztik. Arról azonban keveset tudunk, hogy a a rezisztenciáért felelős gének milyen számban vannak jelen a termelés során és ezek dinamikája hogyan változik.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

A Scotland’s Rural College (SRUC) legújabb kutatása szerint az antibiotikum-rezisztencia a vártnál is nagyobb mértékben kíséri végig a sertéselőállítást. Michael Hutchings professzor, az SRUC állat- és állatorvostudományi vezetője elmondta: „A tanulmány kezdetén két vagy három rezisztenciagénre számítottunk, amelyek konstans módon jelen lesznek a termelés során. Ehhez képest elképesztően nagy számban bukkantunk rájuk, 144 különböző rezisztenciagént sikerült azonosítani az állatok székletében."


Az egyes egyedekben nagyon eltérő mennyiségben voltak jelen a különböző rezisztenciagének, grammonként 10, de sok milliószámra is előfordultak. A termelés során aztán tartották az egyedre jellemző számot, vagyis teljesen integrálódtak az emésztőrendszer mikrobiális közösségébe. A kutatás érdekes eredménye az is, hogy a telepen alkalmazott antibiotikumok nem veszítették el a hatékonyságukat, továbbra is eredményesen alkalmazhatóak voltak a termelést korlátozó betegségek leküzdésében.

Logikusnak tűnik a feltevés, hogy a rezisztenciagének már a sertés saját bélflórájának részét képezik, azt mégvédik az antibiotikumoktól, miközben az idegen mikrobák még nem készültek fel a gyógyszerek kivédésére. Persze ez csak idő kérdése. A sertések szervezetét már sok generáció óta bombázzuk, miközben a kórokozók egyre kisebb eséllyel kerülhetnek be a telepekre. Érdekes lenne egy következő kutatásban azt is megvizsgálni, hogy vajon azok a sertések gyarapodnak-e a leggyorsabban, amelyeknek a székletében a legtöbb rezisztenciagénre bukkantak, és így a legkisebb bélflórakárosodással vészelik át a gyógyszerezést.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 50 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu