A hónap végéig még kitarthatnak a magyar készletek, utána viszont már csak import krumplit találhatunk a boltokban.
Komoly problémákkal szembesülhetnek a magyar vásárlók az új, árstopos rendelet miatt.
Január 13-ától nagy változás jöhet a boltokba, mely az árstopos élelmiszereket érinti.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Meghosszabbítanák az árstopot Magyarországon, még jó darabig velünk maradhat az egyes élelmiszerárak befagyasztása.
Aggasztó hírek érkeztek a magyarok egyik kedvenc zöldségéről, de vajon kell-e hiánytól tartani?
Az agrárminiszter szerint az emberek be akarnak spájzolni, azért repültek rá az árstopos termékekre.
Akár átmeneti sóhiány is kialakulhat Magyarországon, de az biztos, hogy drágulni fog a népszerű ételízesítő.
Óriási a bizonytalanság az ágazatban, kérdéses, hogy lesz-e elég műtrágya a következő szezonra.
Több boltban hetek óta hiánycikknek számít az egyébként hatósági áras kristálycukor.
Egyre kevesebb cukorrépát termelnek és dolgoznak fel Magyarországon, ez pedig hamarosan komoly problémává válhat.
Mi lesz így a jól bevált befőttekkel?
Ezt mindenki meg fogja érezni.
Újabb területen érezteti hatását az orosz-ukrán háború.
Magyarországon is tovább növelheti az élelmiszerárakat az orosz-ukrán háború.
A háború előtt 18 hrivnya volt egy kg liszt, egy nappal később már 40 hrivnya.
Magyarországon is érezni fogjuk a háború hatásait.
Masszív műtrágyahiányra figyelmeztet a milliárdos.
Erre senki se számított.
Nincs húshiány Magyarországon, csak a logisztikában voltak kisebb fennakadások.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
