Éves szinten lassult az élelmiszerek drágulása januárban, de nem lett olcsóbb a bevásárlás.
Jelentősen, 25,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest idén januárban.
Sokan arra számítanak Magyarországon, hogy a következő években tovább romlik majd az életszínvonaluk.
A januári esők feltöltötték a tavalyi év során kiszáradt tógazdaságokat, új reményt adva a halágazat szereplőinek.
Kiderült, melyik hatósági áras élelmiszer kivezetését bánnák a leginkább a magyarok.
A világ szinte minden táján drágultak az élelmiszerek, de sehol sem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Az alapvető élelmiszerekre meghatározott ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción.
Hamarosan eljöhet, amire minden magyar várt: csökkenhetnek a lakossági energiaárak és az élelmiszer-drágulás mértéke.
Gyorsított ágazati vizsgálatot indított a GVH a tejek és tejtermékek árainak nagymértékű emelkedése miatt.
Már majdnem háromszor nagyobb a magyarországi élelmiszer-drágulás az uniós átlagnál.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint itt az idő kivezetni az árstopokat.
Egy év alatt 115%-kal emelkedett a sertészsír ára, míg a fehér kenyéré 100%-kal.
2023-ban várhatóan megnövekszik a kereslet az alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek iránt.
Érkezik a rendkívüli állami támogatás a henteseknek, de kérdés, mekkora segítség lesz ez számukra.
Bírságot kaphat az a kereskedő, aki rosszul méri fel, mennyit vesznek majd a vásárlók a hatósági áras termékekből.
A szakértők szerint a jövőben jelentősen megdrágulhat a rizs ára, ezáltal a beszerzése is nehezebbé válhat.
A hónap végéig még kitarthatnak a magyar készletek, utána viszont már csak import krumplit találhatunk a boltokban.
Komoly problémákkal szembesülhetnek a magyar vásárlók az új, árstopos rendelet miatt.
Egyre komolyabb terheket ró a magyar élelmiszerboltokra az árstopok fenntartása.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
