Kiderült, melyik hatósági áras élelmiszer kivezetését bánnák a leginkább a magyarok.
A világ szinte minden táján drágultak az élelmiszerek, de sehol sem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Az alapvető élelmiszerekre meghatározott ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción.
Hamarosan eljöhet, amire minden magyar várt: csökkenhetnek a lakossági energiaárak és az élelmiszer-drágulás mértéke.
Gyorsított ágazati vizsgálatot indított a GVH a tejek és tejtermékek árainak nagymértékű emelkedése miatt.
Már majdnem háromszor nagyobb a magyarországi élelmiszer-drágulás az uniós átlagnál.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint itt az idő kivezetni az árstopokat.
Egy év alatt 115%-kal emelkedett a sertészsír ára, míg a fehér kenyéré 100%-kal.
2023-ban várhatóan megnövekszik a kereslet az alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek iránt.
Érkezik a rendkívüli állami támogatás a henteseknek, de kérdés, mekkora segítség lesz ez számukra.
Bírságot kaphat az a kereskedő, aki rosszul méri fel, mennyit vesznek majd a vásárlók a hatósági áras termékekből.
A szakértők szerint a jövőben jelentősen megdrágulhat a rizs ára, ezáltal a beszerzése is nehezebbé válhat.
A hónap végéig még kitarthatnak a magyar készletek, utána viszont már csak import krumplit találhatunk a boltokban.
Komoly problémákkal szembesülhetnek a magyar vásárlók az új, árstopos rendelet miatt.
Egyre komolyabb terheket ró a magyar élelmiszerboltokra az árstopok fenntartása.
2022-ben a közbeszédet és az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó kifejezések egyike az árstop, ársapka volt.
Komoly drágulással kell számolnia annak, aki idén is a hagyományos szilveszteri menüt és a virslifogyasztást választja.
Ha valaki egy adott típusú pezsgőt szeretne, az semmiképpen se halassza az utolsó pillanatra a vásárlást.
A hazai intézkedéseknek is része van abban, hogy ennyire elszállt az infláció Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.