Élelmiszer | 2023. december 7. 09:01
Súlyos kérdés: lesz elég alma tavasszal Lengyelországban?
Lengyelország: lesz-e elég alma tavasszal?
2025. december 4. csütörtök Borbála, Barbara
Lengyelország: lesz-e elég alma tavasszal?
Az Agreste november elején lefelé módosította korábbi prognózisát, és 1,579 millió tonnás francia almatermést valószínűsít.
A közeljövőben a lengyelországi léalmaárak további emelkedésére számítanak a szakértők.
Jövőre elindulhat a német alma Indiába, ami azt jelenti, hogy hatalmas piacra szállíthatnak majd 2024-től.
Az elmúlt évtized zsugorodása után ismét növekedésnek indult a körte termőterülete Lengyelországban.
Az almatermés az előrejelzések szerint 11 554 650 tonna lesz, ami 2,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest az EU-ban.
Hat évnyi tárgyalássorozatot követően kapott engedélyt a Kínai Vámügyi Főigazgatóságtól a gyümölcs exportja.
A szerényebb export-árualap miatt Lengyelország elsősorban a meglévő piacok kiszolgálására törekszik a 2023/2024-es almaszezonban.
Az idei francia almatermés mintegy 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, akár a 1,5 millió tonna is lehet.
Jócskán megnövekedett árak jöhetnek a téli időszakban a legnépszerűbb magyar gyümölcsnél.
A horvát áruházak jelentős mennyiségű almát importálnak elsősorban Lengyelországból.
Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan klubfajták termesztésének megkezdése iránt Hollandiában, mint a Xenia, a QTee, a Migo és a Sweet Sensation.
Franciaországban 2023-ban 12 százalékkal lesz nagyobb az almatermés a tavalyinál.
A szüret csúcsán ismét emelkedett a léalma felvásárlási átlagára Lengyelországban.
Belarusz és Kazahsztán felől kerülve érkezik “szürke export” keretében a Nagy Medve mancsai közé a lengyel alma.
Rendkívül heterogén módon alakul az idei almatermés az egyes országokban, még bőven lehetnek meglepetések.
Szeptember végén már az 52,5-54 Ft/kg közötti sávban mozog a léalma felvásárlási ára a lengyel feldolgozóüzemekben.
Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég.
Kétségbeejtő helyzetben a stájer almatermesztők, a helyzet megoldásához viszont össze kellene fogniuk.
Az Európai Bizottság 3 újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
