Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára, értéke 1,86 milliárd forintra nőtt 2024. január és november között.
Már most sem olcsó mulatság a dió, de a várakozások szerint a következő időszakban tovább emelkedhet az ára.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből.
Úgy tűnik, hogy az idén megfelelő minőségű dióból nincs elegendő az országban ahhoz, hogy az igényeket a teljes szezonban fedezni lehessen.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
Március elején óriásit emelkedett a chilei importból származó Chandler dió ára a kisebb termés és az alacsony készletek tükrében.
Pezsgő forgalom jellemzi a moldáv dióexportot: az idei évben Törökország és Olaszország felé élénkültek meg a szállítások.
Rengeteg dióbél érkezik Ukrajnából döntően feketén Magyarországra, ráadásul olcsón.
A dióbél esetén a feketén bejövő ukrán és román áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig.
A hazai dióültetvényeket tekintve úgy tűnik, hogy idén a korábbinál kiegyensúlyozottabb diótermés várható.
A feketén bejövő ukrán és moldáv (román) áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig hazánkban.
Ukrajnából nemcsak a gabona áramlik dömpingszerűen Magyarországra, hanem a dió is.
Az idei francia diószezon számos kihívással néz szembe, van, aki már a jövője miatt is aggódik.
Ha nem közvetlenül a termelőktől vásároljuk a diót, akkor könnyen lehet, hogy 6000 forint feletti összeget is ott kell hagynunk kilójáért.
Lesz magyar dió, de brutál áron, ősztől rendesen megkérhetik a luxuscsemege árát.
Több ezer forintot is elkérhetnek a magyar dió kilójáért a boltokban és a piacokon.
A termelők úgy vélik, hogy 5000 forint lesz alsó hangon a dióbél kilóára Magyarországon.
A globális ellátási láncok válsága a diót is elérte.
Erős kihívója lett a magyar diónak Európában.
Aranyáron mérik a dió kilóját.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.