Bárki termeszthetné itthon ezt a luxusfűszert: kilója akár súlyos milliókat érhet
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Hiába halljuk, hogy csökkennek az élelmiszerárak, túlnyomórészt ennek épp az ellenkezője történik.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Idén a húsvét is többe fog kerülni a magyaroknak, jelentősen megnőtt a sonka és a tojás ára is.
Most végre kiderülhet, hogy mi az oka annak, hogy drágábbak a Pick szalámik itthon, mint a németeknél.
Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Állítólag még az öregedés folyamatát is lassítja.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Július 14-én nyitják meg a felhívást.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Szirupok, szörpök, teák és sok minden más is elkészíthető belőle.
A lucfenyőpártiaknak nem fognak örülni.
Túl sok a korlátozó szabályozás a termőföldek körül.
Rengeteget fizettek a háziasítatlan italért a Sotheby's árverésén.
A lekvárnak való gyümölcs 300 forintba kerül kilónként.
A kevés napsütés a szamóca ízének sem kedvezett.
Több mint 10 millió forintba kerül a 2008-as Royal Tokaji Esszencia.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.