Rekordösszegért, 510 millió jenért (3,24 millió dollár) kelt el egy kékúszójú tonhal a tokiói Toyosu halpiac hagyományos újévi aukcióján.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Hiába halljuk, hogy csökkennek az élelmiszerárak, túlnyomórészt ennek épp az ellenkezője történik.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Idén a húsvét is többe fog kerülni a magyaroknak, jelentősen megnőtt a sonka és a tojás ára is.
Most végre kiderülhet, hogy mi az oka annak, hogy drágábbak a Pick szalámik itthon, mint a németeknél.
Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Állítólag még az öregedés folyamatát is lassítja.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Július 14-én nyitják meg a felhívást.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Szirupok, szörpök, teák és sok minden más is elkészíthető belőle.
A lucfenyőpártiaknak nem fognak örülni.
Túl sok a korlátozó szabályozás a termőföldek körül.
Rengeteget fizettek a háziasítatlan italért a Sotheby's árverésén.
A lekvárnak való gyümölcs 300 forintba kerül kilónként.
A kevés napsütés a szamóca ízének sem kedvezett.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
