Idén is sok nehézséggel kellett szembenéznie a magyar állattartóknak, de a legtöbben a tavalyihoz képest jobb évet zártak idén.
Továbbra is az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a hazai vállalkozóknak.
Lengyelország: lesz-e elég alma tavasszal?
Sem a növénytermesztők, sem a fogyasztók nem lehetnek túl boldogok az idei áremelkedések után.
A magyarok, a többi európai és amerikai fogyasztóval egyetemben, imádják az őszi szezonban a sütőtököt.
Folyamatosan csökken a burgonya termőterülete és termésmennyisége Magyarországon.
Egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is.
Hazánkba is egyre nagyobb az igény a minőségi sörökre, azonban a 2020-as évek után gyülekezni kezdtek a felhők a kisipari sörfőzdék felett.
A Lajta sajt ára körül óriási a szórás, de az is igaz, hogy nagyon sok helyen átmenetileg hiánnyal kell számolni.
Változtatni kell a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználási szokásain Magyarországon.
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
A SPACE Állattenyésztési Kiállítást 2023. szeptember 12-14. között rendezik meg Franciaországban.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Drasztikusan érintette a rezsiáremelkedés a magyarországi vállalkozások napi működését.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
Komoly vita van a nagy tésztagyártók és az uniós kormányok között, mivel az alacsonyabb búzaárak ellenére is folytatódik a tészták árának emelkedése.
A kisebb tejtermelők közül többen abbahagyják Magyarországon, a kisüzemek pedig a nagyobb hozzáadott értékkel maradhatnak meg.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
