A lengyel termelők szerint van pár olyan ütőkártya, praktika a feldolgozók kezében, amire nem nagyon van ellenszer.
Kész, vége?! Ha így megy tovább, nem legy magyar hús a hazai boltokban, piacokon?
Még védővámmal együtt is megéri behozni a bioetanolt Brazíliából Európába, annyira olcsón állítják elő a dél-amerikai országban.
Magyarországon a legtöbb pálmaolaj a reggeliző termékekben, a gabonapelyhekben, valamint az édes kekszekben van.
Ehető tányér üzemet épít a magyar tőzsdére készülő kukoricafeldolgozással foglalkozó cégcsoport.
Szaporodnak a károsítók és új fajok jelennek meg a mezőgazdasági területeken a szakértő szerint.
Egyre több export alma érkezik Lengyelországból a magyarországi feldolgozókba, megéri a lengyel termelőknek ide szállítani a gyümölcsöt.
Várhatóan erősödni fog a nem sűrítmény felhasználásával készült almalé exportja.
Megjelent a feldolgozóipari kis- és középvállalatok támogatásáról szóló rendelet.
Tisztességtelen versenytől tartanak a holland zöldségfeldolgozók, a támogatások uniós tagállami szintű koordinációját szorgalmazzák.
Felértékelődött a vasúti szállítás a hazai gabonapiac számára, fejlesztik a záhonyi és eperjeskei térség vasúti infrastruktúráját.
A Matusz-Vad Zrt. a jövőben friss halat is fog forgalmazni a HoReCa-szektor számára.
Jön az energiatámogatás a feldolgozóipari KKV-knak, de a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar számára már későn.
Jelentős terméskiesés várható a csemegekukoricában és a zöldborsóban a súlyos aszály miatt.
A költségnövekedések miatt hiány alakulhat ki a boltokban az olasz ételkülönlegességekből.
Minden harmadik farm veszteséggel üzemel Olaszországban, a legnagyobb gazdaszervezet azonnali beavatkozást sürget.
A SAD Praktyczny Przewodnik hasábjain a Sierniewicei Gyümölcskutató egyik vezetője osztotta meg gondolatait a lengyel iparialma-célültetvények szükségességéről.
Magyarország almatermése az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a tavalyi 520 ezer tonnát követően.
Évek óta nő a szemes cirok vetésterülete Magyarországon.
Indul a kétszer termő málna szezonja.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.