Mi történik itt? Kilószámra dobják a kukába az élelmiszereket a magyarok
Az EU-ban lakosonként 127 kilogramm élelmiszer ment kárba 2020-ban, Magyarországon mintegy 92 kilogramm.
Az EU-ban lakosonként 127 kilogramm élelmiszer ment kárba 2020-ban, Magyarországon mintegy 92 kilogramm.
A magán erdőgazdálkodók is jelentős részt vállalnak a lakosság tűzifa ellátásában.
Így is lehet szelektíven gyűjteni.
Energia-veszélyhelyzetet hirdettek ki Magyarországon.
Egyre több belföldi uborka jelenik meg a piacon, de van velük egy kis probléma.
Durván megnőtt a népszerű nyári gyümölcs fogyasztása Olaszországban.
A német lakosság költségterheit mérsékelnék így.
Rengeteg volt az épületfejlesztés 2021-ben.
Már a német statisztikai hivatal is így látja.
Rengeteg kenyeret fogyasztanak a magyarok hetente.
Nem kell méregdrága talajjavítókra költeni.
Kiderült, melyik a legnépszerűbb fűszernövény a német háztartásokban.
Sokak kívánsága válik valóra.
Nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját.
Jelentősen megnövelték a termelt mennyiséget a 2020-as évhez képest.
Hiába csökkentek a számok, továbbra is rengeteget pazarolnak a magyarok.
Rengeteg élelmiszer kerül a kukába az EU-ban.
Nagyot nőtt a magyar háztartások egy főre jutó évi sertéshúsfogyasztása.
Megváltoztak az élelmiszerfogyasztási szokások Magyarországon.
Július 31-ig tart az összeírás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.