Itt az árrésstop nem várt hatása: ezt jó, ha mindenki tudja
Az elemző szerint az árrésstop nélkül 5-6 százalék lehetne az infláció Magyarországon.
Az elemző szerint az árrésstop nélkül 5-6 százalék lehetne az infláció Magyarországon.
Az árrésstop ellenére nem csökkent jelentősen az infláció, és a tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a gyümölcstermésben.
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Aggódnak az élelmiszer-feldolgozók a belengetett intézkedés miatt, az igazi vesztes azonban a sarki kisüzlet lehet.
Júliusban gyorsult a fogyasztói árindex emelkedésének üteme az euróövezetben az Eurostat szerdán publikált előzetes becslése alapján.
A versenyhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít az élelmiszeripari vertikumra, versenypártolási javaslataival védi a magyar családokat és nyugdíjasokat.
Augusztus 1-től 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke itthon.
Az árfigyelő rendszerrel valóban spórolhatnak a szemfüles magyarok, kérdés, hogy ez valóban lejjebb viszi-e az árakat?
Egyre szélesebb körben folytatódhatott az élelmiszerárak csökkenése Magyarországon.
Több élelmiszer ára csökkenésnek indult Magyarországon, de még mindig messze vagyunk a korábbi áraktól.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint itt az idő kivezetni az árstopokat.
Az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások gyorsították az inflációt szeptemberben.
Az ársapka megszüntetése után jelentős mértékben meg fognak ugrani az élelmiszerárak Magyarországon.
Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben az élelmiszerek az Európai Unióban.
Jelentősen drágultak a zöldségek és gyümölcsök is az olaszoknál.
A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban történt
Közelíti a 10%-ot az élelmiszerek inflációja a németeknél.
21 éves csúcsot döntött a decemberi inflációs adat Lengyelországban.
Nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját.
Úgy tűnik, beindul a tejpiacon is a drágulás.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.