A globális erdőirtás 45 százalékkal haladta meg azt a szintet, amely a nemzetközi célok eléréséhez szükséges lenne.
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
Egyre nagyobb károkat okoz Európában egy, a Földközi-tenger térségéből hódító útra induló invazív rovar.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
A globális átlaghőmérsékletek emelkednek, biztosra vehető, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év a világon.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
Több ezer gazda részvételével készült felmérés Magyarországon a vízvisszatartási hajlandóságról.
Az agrárminiszter szerint elengedhetetlen, hogy megfelelően ösztönözzék a termelőket a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazására.
Hatalmas az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra hazánkban a klímaváltozás miatt.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
A londoni pénzintézet 1991 óta támogatja a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulását.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
Az ÜHG kibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák átgondolt alkalmazása.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A Forest Europe szervezet Bonnban megrendezett magas szintű fórumán 33 ország fogadott el közös nyilatkozatot.
Klímasátrakban nevelt körtefákon vizsgálják Limburg tartományban a klíma megváltozásával várható minőségi és mennyiségi változásokat.
Már korlátozottabb vízkészlet áll a rendelkezésünkre, ezen pedig az éghajlatváltozás sem segít.
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.