Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Számottevő csökkenést jósol a 2026-os almatermés tekintetében a World Apple & Pear Association (WAPA).
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
Egyre komolyabb nyomást gyakorolnak az élelmiszerárakra az európai rekordmelegek.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
A turizmus és az agrárium kapcsolata végérvényesen átalakult, és a klímaváltozásra is reagálnia kell.
Többmilliárdos kárt és több ezer fiatal fa kiszáradását okozhatta volna Budapesten egy tévesen bejelentett minisztériumi vízkorlátozás.
A rendkívüli hőhullámok és a tartós csapadékhiány miatti alacsony vízállás Európa legfontosabb folyóin történelmi mélypontra szorította a vízszintet.
Az Egyesült Királyság gabonatermése a nyilvántartások 1984-es kezdete óta a leggyengébb lehet az idén.
Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa a hazai szántóföldi termesztésben.
A Duna mellett a Dráván is több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.
Mit üzen a Duna rekordalacsony vízállása és hogyan alkalmazkodhatunk a változó vízjáráshoz.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A meteorológusok és a rendelkezésre álló adatok szerint azonban semmi sem igazolja, hogy a technológia szárítaná a légkört.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Az idei hazai őszibarack termés nagyon változatos képet mutat országszerte, a tavaszi fagyok pedig idén is komoly problémákat okoztak.
Már most látszik, hogy a legtöbb gazdának nemhogy nyeresége nem lesz, hanem mélyen a zsebébe is kell nyúlnia.
A legnagyobb hozzáadott érték nem feltétlenül a fakitermeléskor, vagy a feldolgozás folytán keletkezik, hanem az erdőnevelés során.
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
