A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
Január 27-től nyújthatók be kérelmek a méhcsaládok egészségét támogató, állatjóléti pályázatra.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
Hiába tiltottak ki több csávázószert az európai szántóföldekről, ez a kombináció is halálos fenyegetést jelent a házi méhekre.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
Méhészeket érintő kincstári közlemények jelentek meg 2024-ben igényelhető támogatásokról.
A 2023-as év sem volt jónak vagy sikeresnek mondható Magyarországon a méhészek számára.
Apró, repülő robotokkal kísérleteznek a mérnökök, de a méheket nem lesz könnyű kiváltani.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Egyre nagyobb az elkeseredettség a magyar méhészek körében, sokan gondolkodnak a tevékenység abbahagyásán.
Egy fertőző betegség miatt méhzárlatot rendeltek el a Nógrád vármegyei Héhalom környékén.
A beporzásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a háziméhek, ám a vadméhek segítsége is elengedhetetlen a természeti folyamat teljességéhez.
Jó ideje komoly gondok vannak a magyar méhészeti ágazatban, ősz óta nem javult a termelők helyzete.
Veszélybe kerülhet az idei méztermés? A 2023-as évkezdet egyelőre nem tekinthető jónak, de a méhészek bíznak a szebb tavaszban.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Több mint 42 millió euró támogatásban részesül méhészeti ágazat Magyarországon.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.