Növény | 2026. április 4. 14:01
Kifakadtak a gazdák az új csodanövény miatt: sokan inkább betiltatnák
Rendkívüli módon megosztotta a kanadai mustártermesztőket a BASF új fejlesztése.
2026. április 28. kedd Valéria
Rendkívüli módon megosztotta a kanadai mustártermesztőket a BASF új fejlesztése.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
Rengeteg hatást kell túlélniük a növényeknek, ha az árvíz miatt fullasztó közegbe kerülnek.
Egyes szakértők szerint hazánkban a zöldségfajták fajtaoltalma annyira működik, amennyire a résztvevők betartják.
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
Magyarország a régióban vetőmag-termelési, illetve -kereskedelmi központtá vált, sőt a világ élvonalába tartozik.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
A bortermeléshez nélkülözhetetlenek az alacsony környezetterhelésű technológiák.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
