Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
Rengeteg hatást kell túlélniük a növényeknek, ha az árvíz miatt fullasztó közegbe kerülnek.
Egyes szakértők szerint hazánkban a zöldségfajták fajtaoltalma annyira működik, amennyire a résztvevők betartják.
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
Magyarország a régióban vetőmag-termelési, illetve -kereskedelmi központtá vált, sőt a világ élvonalába tartozik.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
A bortermeléshez nélkülözhetetlenek az alacsony környezetterhelésű technológiák.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
