Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
Az ivóvízből is kimutatható az MRI-vizsgálatok kontrasztanyagából származó gadolínium, a budapesti koncentráció európai összevetésben magasnak számít.
A mezőgazdasági művelésből eredő tápanyag- és nitrát-terhelés, valamint talajerózióból származó üledék jelentős hatással lehet a felszíni vizek minőségére.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Nagy István agrárminiszter Németbányán a helyi egyedi szennyvízprojekt átadásán beszélt a projektről.
Új kutatási eredmények szerint a H5N1 madárinfluenza vírus terjedésében az amerikai tejgazdaságokban a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat.
Fontos lépés ez a Japánnal közel két éve tartó kereskedelmi tilalom feloldása felé.
Az Európai Bizottság nagyszabású PFAS szennyezés-mentesítési programot indít 2026-tól.
Megdöbbentő a trifluor-ecetsav környezetben lévő jelenlétének növekedése az elmúlt években.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Ha a jelenlegi tempóban haladunk, akkor az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célokat nem 2030-ra, hanem később fogjuk elérni.
Bánkon új, térségi eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telep létesül, és bővül a szennyvízcsatorna-hálózat.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Teljesen tönkre teszik a Balaton élővilágát az embertől származó mikroszennyezők.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
