Új kutatási eredmények szerint a H5N1 madárinfluenza vírus terjedésében az amerikai tejgazdaságokban a levegő és a szennyvíz is szerepet játszhat.
Fontos lépés ez a Japánnal közel két éve tartó kereskedelmi tilalom feloldása felé.
Az Európai Bizottság nagyszabású PFAS szennyezés-mentesítési programot indít 2026-tól.
Megdöbbentő a trifluor-ecetsav környezetben lévő jelenlétének növekedése az elmúlt években.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Ha a jelenlegi tempóban haladunk, akkor az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célokat nem 2030-ra, hanem később fogjuk elérni.
Bánkon új, térségi eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telep létesül, és bővül a szennyvízcsatorna-hálózat.
A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk egyelőre nem nagyon ismert.
Teljesen tönkre teszik a Balaton élővilágát az embertől származó mikroszennyezők.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
40 hektáros, komplex környezetvédelmi fásítást valósított meg a Pilisi Parkerdő Zrt.
A tisztított szennyvíz kulcselem lehet a jövőben az agrár- és vízgazdálkodásban.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A szakértők szerint a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát, ám a felhasználásának vannak még akadályai.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
