Alacsonyabb a kereskedelmi átvételi ára a vizes zsemlének, illetve a félbarna és a fehér kenyérnek, mint amennyibe az előállításuk kerül, míg a tejes kiflin minimális haszon mutatkozik - derül ki az AKI felméréséből, amelyben a sütőipar legfontosabb pékáruinak önköltségét és jövedelmezőségét vizsgálták. A 2017-es adatok alapján végzett kutatás kimutatta, hogy a fehér kenyér kilóján 6,04 forint, a félbarna kenyérén 23,58 forint, míg a vizes zsemlején 0,64 forint vesztesége keletkezik a sütőipari vállalkozásoknak országos átlagban. E termékek adják az összes kenyér- és pékáru értékesítésének mintegy 60-65 százalékát.

A fehér kenyér és a félbarna kenyér esetében a veszteség nehezen kompenzálható, míg a vizes zsemle előállítása országos átlagban nullszaldósnak nevezhető - mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Mindez hangsúlyosan a nettó átadási árakra vonatkozik, tehát arra, amennyit a (többnyire) élelmiszer-kereskedelmi láncok a pékeknek, kenyérgyáraknak adnak a termékekért. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a felmérés a tavalyi gazdasági környezettel számol, és azóta nőttek a bérek, illetve a liszt-, az energia és az egyéb ráfodítási árak, a helyzet csak romlott - tette hozzá az elnök.

A kenyeret készítő vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényesítsék megnövekedett költségeiket, mivel az áremeléseket a multinacionális láncok nem fogadják el. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak némi hasznot realizálni, ami látványosan leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét. A pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek - hangsúlyozta az elnök.