2018. december 16. vasárnap Etelka, Aletta

Hírek - Élelmiszer

Így verik át a vevőket a budapesti zöldség-gyümölcs piacokon

Hetvenegy esetben indított hatósági eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a fővárosi piacok zöldség- és gyümölcskereskedőivel szemben a tapasztalt szabálytalanságok miatt. Az elmúlt három hónapban az előírt követelmények betartását ellenőrizték. Általános probléma, hogy sok standon a külföldi árut magyarként próbálják meg eladni.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

14 budapesti piac 222 forgalmazójánál - kereskedőknél és őstermelőknél - összesen 1909 zöldség-, illetve gyümölcstétel vizsgálatát végezték el a Nébih szakemberei az elmúlt három hónapban – áll a hatóság közleményében. A feltárt szabálytalanságok miatt 71 esetben indítottak eljárást, ebből 67 esetben figyelmeztetésben részesítették az ellenőrzött forgalmazót, 4 esetben - jellemzően a súlyos, minőséget érintő hibák miatt - az ellenőrök megtiltották a kifogásolt tételek további forgalmazását és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki. 

A szemle során egyértelműen látszott, hogy a piacok infrastruktúrája jó, általánosságban tiszták, könnyen megközelíthetők, nyitva tartásuk azonban kevésbé ideális a dolgozók számára, hétköznap ugyanis általában 16 órakor bezárnak. Ezzel is magyarázható, hogy a friss zöldség-gyümölcs áruk forgalma jelentős részben az élelmiszerláncok üzleteibe helyeződött át, míg a piaci kiskereskedők kínálatára hétköznapokon kisebb az igény. Az ellenőrzések során tipikus hibának bizonyultak az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos szabálytalanságok. 

Jellemző, hogy egy-egy kereskedő ugyanazon a piacon belül általában több, akár 2-5 standon árusítja a termékeit, ennek következtében az ár többnyire kiegyenlített, a kínálat és a minőség pedig kielégítő. Általános probléma azonban a kötelező jelölések (származási ország, minőségi osztály, fajta stb.) hiánya, különösen az import árucikkeknél. Gyakran előfordul a vásárlók tudatos megtévesztése is: ilyenkor a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve, a pulton ömlesztve vagy rekeszből kínálják, hamisan sugallva ezzel a termék magyar eredetét.

A közlemény szerint érdekes trend, hogy a belvárosi vásárcsarnokokban a vendéglátás és a gourmet termékek forgalmazása növekedett, szinte teljesen kiszorítva onnan a hagyományos zöldséges, gyümölcsös standokat. Az őstermelők is inkább a külváros nagyobb piacain jelennek meg. Tekintve, hogy az őstermelői áruval szemben nagy a vásárlói bizalom, a Nébih szerint fontos az őstermelői és a kiskereskedői standok egyértelmű megkülönböztetése, ami a gyakorlatban nem feltétlenül valósul meg.

Nemcsak a kiskereskedők igyekeznek azonban hasonulni az őstermelőkhöz, de őstermelői részről is előfordul, hogy a saját termelésű áru mellett vásárolt termékek továbbértékesítésével bővítik a kínálatot. Az ilyen visszaélések kiszűrése nehéz, ezért ezekben az esetekben a piaci ellenőrzést termőhelyi szemle is követheti - közölte a Nébih.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu