2021. május 18. kedd Erik, Alexandra

Hírek - Élelmiszer

Kiderült, mi lehet a megoldás a magyar élelmiszeripar legnagyobb problémáira

Manapság egyre trendibb a negyedik ipari forradalom kifejezés használata, sokan azonban nem tudják, hogy ez valójában az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását jelenti – hangsúlyozta Rónavölgyi-Varga László, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. iparifejlesztési tanácsadója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Hozzátette, Magyarországon az élelmiszeripar problémáinak 80%-át más iparágakban már alkalmazott Ipar 4.0 és egyéb digitalizációs technológiák adaptálásával meg lehetne oldani, de az élelmiszeripari szereplők nagy része nem tud az új technológiákról.
 
 

A negyedik ipari forradalom, vagyis az Ipar 4.0 egy nagyon trendi fogalom lett az utóbbi években, azt azonban, hogy ez konkrétan mit jelent, nem sokan tudják – mondta a Portfolio Agrárium 2020 konferencián Rónavölgyi-Varga László. Az Ipar 4.0 nagyvonalakban a kiber-fizikai rendszerek elterjedése a gyártásban és a beszerzési láncokban. Illetve az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. 

Az agráriumban a hatása leginkább az élelmiszeripari vállalkozásoknál érzékelhető, ebben a szektorban ugyanis több okból is fontos szerepe van a digitalizációnak – emelte ki a szakember. Az Ipar 4.0 segítségével ugyanis jelentősen növelhető a hatékonyság az erőforrások felhasználásában, fokozható a termelékenység, könnyebben kezelhetők a munkaerőproblémák, csökkenhetők a veszteségek, illetve könnyebben kielégíthetők a növekvő fogyasztói igények. Hozzátette, hogy a Kormány által elfogadott "Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050" anyag is kiemelten kezeli az élelmiszeripar fejlesztését. Emellett az élelmiszeriparban azért is van fontos szerepe az innovációnak, mert általa erősíthető a technológiaváltás, illetve a digitalizáció is. Ugyanakkor az élelmiszer-feldolgozási technikák terén zajló innováció jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a világ 10 milliárd fős népességének az élelmiszer-fogyasztás minőségével, mennyiségével és fenntarthatóságával kapcsolatos igényeit ki lehessen elégíteni – közölte Rónavölgyi-Varga László. 

Rónavölgyi-Varga László (Fotó: Stiller Ákos)

A szakember tájékoztatott arról, hogy 2019. április-májusa során készült egy anonim kérdőíves felmérés a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Doktori Iskola (DE IKDI), a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésével. A felmérés célja a hazai élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának megismerése volt az informatikai infrastruktúra és internethasználat, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használata és szerepe, valamint az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A felmérésből többek közt kiderült, hogy a Magyar vállalkozások 31 százaléka rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, 10 százalékuk használ üzleti intelligencia eszközöket, 90 százalékuk pedig tervez beruházásokat a következő 2-3 évben az Ipar 4.0 megvalósítása érdekében. Az eredményekkel kapcsolatban a szakember elmondta: 

Szakértői becslések szerint az élelmiszeripar problémáinak 80%-át más iparágakban már alkalmazott Ipar 4.0 és egyéb digitalizációs technológiák adaptálásával meg lehetne oldani, de az élelmiszeripari szereplők nagy része nem tud az új technológiákról, míg a fejlesztők nem ismerik az ágazat problémáit.

Az ipari tanácsadó végezetül bemutatta azt a digitális termelési rendszert (DPS), amelyet az Assecco több partnerrel együtt fejlesztett ki. Ez egy talaj-növény tápanyag hasznosítási támogató szoftver, a létrehozása során pedig több szakmai feladatban is részt vett a cég – emelte ki. Ilyenek: a termőterületek tápanyagcseréjét követő dinamikus modell kutatás, a termőterület állapot-szimulációs és döntéstámogató szoftverrendszer fejlesztése, illetve a projekthez szükséges kutatási infrastruktúra (szoftverek) beszerzése. Az eredményekkel kapcsolatban Rónavölgy-Varga László közölte, a kutatáshoz és a vizualizációhoz szükséges keretrendszer alapszoftvere, valamint a termőterületek többrétegű adatterének dinamikus modellezése elkészült. Emellett a cég tárházában számos, az agrárium számára is hasznos megoldás található, mint a valós idejű helymeghatározó rendszer, a termelési és logisztikai folyamatok digitális tervezése, vagy a különböző szenzorok alkalmazása.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu