A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.
2025 júliusában került nyilvánosságra az Európai Unió 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezete, amely jelentős változásokat hozhat az agrárpolitika területén.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
Bár egzotikus gyümölcsként tartjuk számon, a gránátalma meglepően hálás növény és nem nehéz termeszteni sem.
A víz kulcsszerepe a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban egyre kritikusabbá válik a klímaváltozás és erőforráshiány közepette.
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban.
A kövekező időszakra szóló, nagyszabású és több területet lefedő tervet jelentett be a Mohosz.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez.
Napjainkban egyebek mellett lépést kell tartanunk a klímaváltozással, a gazdasági és a piaci környezet változásával.
Az innováció, az együttműködés és a pályázati források erősítik a magyar kertészetek versenyképességét.
A 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Április óta folyamatosan sújtja az aszály Európa területének és mediterrán partvidékének az 52 százalékát.
A legfrissebb elemzések szerint Európa területének már több mint felét sújtotta talajszárazság júliusban.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése egyre komolyabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
