2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Növény

Ilyet még nem éltek át a magyar növénytermesztők: ezt sokáig emlegetni fogják

2021-ben sem volt könnyű éve a magyar agráriumnak, és különösen igaz ez a növénytermesztésre. Az ágazat számára a legnagyobb problémákat a szélsőséges időjárás okozta, kezdve a tavaszi fagyokkal, amit egy rendkívül hosszú, aszályos időszak követett, de a hirtelen viharok sem kímélték a földeket. Komoly nehézséget jelentett a gazdáknak az inputanyagok, az üzemanyagok és egyéb költségek árának emelkedése, de a 2021 végére kialakuló AdBlue-krízis és műtrágya-botrány sem tették egyszerűbbé és előre tervezhetőbbé a következő évet. Az Agrárszektor összefoglalta, melyek voltak azok az események idén, amelyek alapjaiban határozták meg a növénytermesztési ágazatot.
 
 

A koronavírus-járvánnyal és lezárásokkal súlyosbított 2020-as esztendő után sem lélegezhetett fel a magyar agrárium. Bár a pandémia továbbra is velünk maradt, a lezárások nélküli idei évben a növénytermesztési ágazatnak számos kihívással kellett megküzdenie. Ezek közül a legsúlyosabb a szélsőséges időjárás volt, amely a tavaly őszi csapadékos vetési időszakkal kezdődve, az enyhe télen és a fagyos tavaszon és a forró, száraz nyáron át végigkísérte az ágazatot. Emellett az inputanyagok áremelkedése, valamint az év második felében az üzemanyagok drágulása, az AdBlue-krízis és a műtrágya-botrány okozhattak álmatlan éjszakákat a magyar gazdáknak. Ezzel együtt is elmondható, hogy az idei év nagy nyertesei a növénytermesztők voltak, akik olyan erős pozíciókkal rendelkeznek, amire az állattenyésztési ágazat szereplői még csak nem is álmodhatnak.

A tavaszi fagyok és későbbi szélsőséges időjárás a szántóföldi növényeknek se kedvezett

Az enyhe tél után február végétől meleg, de száraz idő köszöntött a magyar földekre, amelyre nagy szükség volt a belvízzel borított területeken, de az ország délnyugati felén már ekkor problémákat okozott a csapadékhiány. Az áprilisi fagyok és úgy általában a hónap időjárása nem kedvezett egyetlen őszi vetésű szántóföldi növénynek sem, a májusban beköszöntő esős és hideg idő pedig nemcsak a tavaszi vetési munkákat nyújtotta el, de a növények fejlődését is meglassította. Ezt a csapadékos, de hűvös időt követte aztán a több hétig tartó száraz, meleg időszak, ami további problémákat okozott a szántóföldi kultúrákban. A gazdák egész nyáron csendes, áztató esőkre vártak a földeken, ám nem volt szerencséjük: július elején egy brutális vihar tombolt az országban, ami további károkat okozott az állományokban, majd pedig visszatért a száraz forróság. A következő hetek során ha esett is eső a földeken, az vagy már kevés volt, vagy elkésett. Augusztus második felében aztán az addigiaknál jóval hűvösebb, már-már őszies idő váltotta fel a korábbi hőséget.

Megnehezítette a gazdák dolgát az inputanyagok áremelkedése

2021 tavaszán a földgáz ára elkezdett emelkedni, és mostanra már a májusi szint sokszorosánál jár. Ez a drágulás kezdetben csak a modern, földgázt használó hajtató üvegházaknál okozott problémákat, ám őszre elérte a műtrágyagyártást is. Mivel a nitrogén műtrágyák alapja a földgáz, így ezeknek a termékeknek az árai szeptember végére közel kétszeresére nőttek. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértő szerint ekkor egyes gyárak már fontolóra vették a gyártás leállítását is. A foszfor műtrágyák árai 2020 január óta folyamatosan emelkedtek, jelenleg szintén közel kétszer annyiba kerülnek, mint tavaly. A kálium műtrágyák árai ez év nyarán kezdtek emelkedni, mostanra azok is duplájára emelkedtek. A drágulást illetően decemberben a szakértők arról beszéltek, hogy a műtrágyák ára talán már nem fog komolyabban feljebb menni, de vélhetően lejjebb se. A gazdák leginkább akkor járnak el helyesen, ha a jelenlegi, magasabb árszintek mellett is megveszik jövőre a szükséges mennyiségű műtrágyát.

Nemcsak a műtrágyákat, de a többi inputanyagot is elérte a drágulás. Ahogy a szakember szeptemberben kifejtette, az év során a növényvédő szerek árai 8 százalékkal emelkedtek meg az előző szezonhoz képest. A növényvédő szereket tekintve a jövőben is várható még áremelkedés, annak függvényében, hogy hogyan is alakul a forint árfolyama, de az is komoly hatással lehet az árakra, hogy a jelenleg zajló hatóanyag-kivonások után érkező új innovatív termékek milyen árszinten érkeznek majd a hazai piacra.

Októberben robbant ki az év végét meghatározó műtrágya-botrány

A műtrágyák árainak emelkedése megrázta a növénytermesztési ágazatot. Októberben a Nitrogénművek Zrt. jelezte, hogy a dráguló nyersanyag miatt kedvezőtlen helyzetbe került műtrágya-gyártók sorra csökkentik, vagy állítják le termelésüket, így máris ellátási nehézségek alakultak ki a piacon és hogy a már az eddig is csökkentett termeléssel működő cégcsoport is fontolgatja a termelés leállítását, bár később már azt kommunikálták, hogy nem fogják abbahagyni a termelést. Ez után nem sokkkal kezdődött meg az adok-kapok Bige László cégcsoportja és a Gazdasági Versenyhivatal között, amely kartellezés miatt 11 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművekre. Bigéék bíróságon támadták meg a bírságot elrendelő határozatot, ám az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította kérelmüket. A Nitrogénművek Zrt. jelezte, kész a Kúria elé vinni az ügyet. Az október második felében kirobbant ügyben a magyar agrárium számos szereplője megszólalt már, a kormány pedig válságtanácskozást tartott, amelynek során a külföldi importőrök ígéretet tettek arra, hogy vészhelyzet esetén készek biztosítani a magyar gazdák szükségleteinek megfelelő műtrága mennyiséget.

Idén is pörögtek a támogatások

Az Agrárminisztérium márciusban bejelentette, hogy több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították, illetve számos pályázat keretösszegét is nagy mértékben megemelték. Fontos bejelentés volt továbbá, hogy a Vidékfejlesztési Program 2014-2022 közötti időszak alatt felhasználható teljes keretösszege 2941,1 milliárd forintra növekedett. A szaktárca emellett jó előre bejelentette, az év során milyen pályázati kiírásokat készül megjelentetni, és ezek várhatóan mekkora keretösszeggel fognak rendelkezni. Az Európai Parlament és a Tanács döntése értelemben Magyarország két évre (2021 és 2022) átmeneti forrásokban is részesül, melyekhez a kormány 80%-os hazai társfinanszírozást rendelt. A Vidékfejlesztési Program 2014-2022 között felhasználható keretösszege 1400 milliárdról 2900 milliárd forintra növekedett, melyből az átmeneti források összege az 1500 milliárd forint.

A 2021-ben elindított AKG és ÖKO intézkedések esetében 2021. október 25-e és 2021. november 25-e között nyílt lehetőség kérelem benyújtására. Az AKG-nál 17588 darab támogatási kérelem érkezett be, majdnem 1,3 millió nagyságú területre, az ÖKO esetén pedig 3 647 darab támogatási kérelem érkezett, közel 18 ezer hektár nagyságú területtel. Az Agrárminisztérium a 2015-ös AKG és ÖKO támogatások tekintetében a kötelezettségvállalási időszak egy évvel történő meghosszabbításáról döntött, így az 5 éves kötelezettségvállalási időszak 6 évre módosult, amelyhez kapcsolódóan hosszabbítási kérelmet mintegy 10,5 ezer ügyfél nyújtott be.

A legfrissebb adatok szerint 2021. november 30-ig a Magyar Államkincstár összesen 688 milliárd forintnyi vidékfejlesztési és mezőgazdasági támogatást fizetett ki, összesen 189 ezer ügyfélnek. A Kincstár a tervek szerint 2021 decemberében további 131 milliárd forint támogatás kifizetését tervezi.

Növényvédelmi kihívások

Noha az év során szárazabb időben a kórokozókkal kevésbé gyűlt meg a magyar gazdák baja, a rovarkártevőket nem hátráltatta a meleg és a szárazság. A növényvédelem terén az igazi problémákat leginkább a bizonytalanság okozza, ugyanis az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő évekre: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. Ez pedig nemcsak a gazdákat, de a növényvédő szereket gyártó vállalatokat is nehéz helyzetbe hozhatja: az előbbiek megfelelő alternatívák nélkül tehetetlenek lesznek a földjeiket, növényeiket fenyegető károsítók ellen, míg utóbbiak jól bevált, ismert és hatékony szereket kénytelenek leszedni a kínálatukból.

Még a melegkedvelő szántóföldi kultúrákat is megviselte az idei aszályos nyár

A csapadékos, de hűvös május után hirtelen berobbant a nyár, és egy több hétig tartó, száraz és aszályos időszak vette kezdetét. Július 1-jével kihirdették a tartósan vízhiányos állapotot, és bár a hónap során több kisebb-nagyobb zivatar is elérte a földeket, az az igazi, jó, áztató eső, amire a növényeknek szükségük lett volna, soha nem érkezett meg. Ez pedig minden haszonnövényt megviselt, és a termésmennyiségekre is komoly negatív hatással volt.

Ugyan elkezdődött, de még mindig gyerekcipőben jár az átállás az öntözéses gazdálkodásra

Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy öntözés nélkül nem lehet sikeres és fenntartható mezőgazdaságot folytatni. Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, és az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2%-át sem. A kutatások szerint azonban hazánkban a jelenlegi vetésszerkezet és vízkínálat mellett is közel 400 ezer hektár gazdaságosan öntözhető terület bevonására lenne lehetőség.

A gazdák közötti együttműködés kifejezetten fontos, az új jogszabály ezért hozta létre az öntözési közösségek kategóriáját. Ezek a csoportok speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül. A közösségek száma folyamatosan bővül, míg tavaly év végéig 25-en kaptak elismerést a működésre, idén már 40-50 ilyen közösség létezett.

Az öntözéses gazdálkodásra való átállásnak azonban két nagy akadálya van: az idő és a pénz. Ezek a beruházások csak akkor térülnek meg és akkor lesznek gazdaságosak, ha minél nagyobb területen valósulnak meg, miközben az országra inkább a kis birtokméret jellemző. Egy öntözésfejlesztési beruházás azonban csak hosszú idő alatt tud rendesen működni és megtérülni, közben pedig jelentős költségekkel jár az öntözéses gazdálkodásra áttérő beruházó számára. Magyarországon a mezőgazdasági termelésben résztvevő földhasználók nagy része viszont bérelt területen gazdálkodik, és így csak rövid időre kap egyszerre lehetőséget az adott terület művelésére. Éppen ezért a termelő számára kockázatot jelent egy ilyen mértékű beruházás, mivel hosszú megtérülési ideje és semmi nem garantálja, hogy a beruházás eredménye az övé marad.

Termésátlagrekorddal zárult az őszi árpa és az őszi búza aratása idén

Május közepén a búzának már a kalászolás állapotában kellett volna lennie. Ezzel szemben idén minden megcsúszott egy-két héttel. Noha az őszi búza vetését illetően az ország keleti és nyugati felében óriási különbségek voltak tapasztalhatóak, a gazdáknak májusban csak annyit szerettek volna, hogy a következő hetekben olyan legyen az időjárás, hogy gond nélkül el tudják kezdeni és be tudják fejezni a beütemezett növényvédelmi kezeléseket. Bár a gabonatermesztőknek is meggyűlt a bajuk a szélsőséges időjárással – különösképpen a 180 ezer hektáron károkat okozó belvízzel és az aszállyal – a termőterület csökkenése ellenére is termésátlagrekorddal zárult az őszi búza és az őszi árpa aratása. A magyar gazdák 1,5 millió hektáron végül 8 millió tonna terményt takarítottak be. Őszi búzából kicsivel több mint 5 millió tonna, őszi árpából 1,56 millió tonna termett. A kiugró hozamnak köszönhetően az őszi búza összhozama kisebb termőterületen is ugyanannyi lett, mint tavaly. A szántóföldi növények hozamai összességében kicsivel meghaladták a tavalyit, miközben a termőterület több mint 8%-kal kisebb volt.

Nem kímélte a napraforgót sem az aszályos nyár

A napraforgó vetésével idén nem volt komolyabb gondja a gazdáknak, június közepén az állományokra a legnagyobb veszélyt a szárazság jelentette, illetve a korábbiaknál jóval erősebb levéltetű populáció. Nyár közepétől azonban egészen a betakarításig gyakorlatilag alig kapott esőt a napraforgó, ami jelentős károkat okozott az állományokban. Betakarítás után napraforgó hozama végül 2,6 tonna/hektár lett, 5-10%-al gyengébb a tavalyi mennyiséghez és az elmúlt öt év átlagához viszonyítva. Ez azt jelentette, hogy a 655 ezer hektáros vetésterületről összesen 1,7 millió tonna napraforgó került a raktárakba, ami lényegében megegyezett az elmúlt évek mennyiségével.

Hiába bizakodtak a kukoricatermesztők, az időjárás megcsúfolta őket

A kukorica vetését a kedvezőtlen időjárási helyzet ellenére is időben be tudták fejezni a gazdák, így egy jó ideig okkal bizakodhattak benne, hogy ez a növény lehet az év nyertese. Ez a reményük azonban hamar szertefoszlott, június közepére már nemcsak a hőség, de a kukoricamolyok és a takácsatkák is komoly problémákat okoztak az állományokban. Július elejére már több termelő is attól tartott, hogy eső híján végleg befellegzett az idei kukoricatermésnek, augusztus végére pedig nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős lesz a termésveszteség a kukoricában a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezért hiába lett drágább a termény mint egy éve, részben a kiesés miatt, részben pedig a jócskán megnövekedett inputanyag- és energiaköltségek miatt a szakemberek amiatt aggódtak, nehogy lenullázódjon a gazdák eredménye. 2021-ben az 1 millió hektáron vetett kukoricából végül mintegy 6 millió tonnát takarítottak be, ami előző évek átlagánál mintegy 26%-kal kevesebb volt.

Bár kevesebb repce termett idén, az rekordáron ment el

A repcetermesztőknek sem volt idén könnyű dolga. A tavaly nyár végi, ősz eleji időjárás már vetéskor komoly kihívások elé állította a gazdákat, de később sem javult számottevően a helyzet. Az egyszer túl kevés, majd túl sok csapadékon kívül az enyhe tél és a hideg tavasz is megviselte a növényeket. A repce virágzása sem volt öröm mindenkinek, ugyanis a méhek a hűvös időjárás miatt nem tudtak kirepülni. Emiatt a méhészek sem tudták kihasználni a szezon első mézelő növényét. A nyári aszályos időszak ezt a kultúrát sem kímélte, aminek köszönhetően idén Magyarországon mintegy 700 ezer tonna repce termett, ami 18%-kal maradt el a tavalyi mennyiségtől. Mivel Kína felvásárolta az ukrán termést, augusztusra félelmetesen megugrott a hazai repce ára: míg korábban 110-120 ezer forintért adták a növény tonnáját, nyár végére 185-195 ezer forint között mozgott a repce ára.

Év végére befigyelt egy kisebb krízis az üzemanyagárak elszállása és az AdBlue-hiány miatt

2021 szeptemberétől egyre komolyabban megjelent az ágazat problémáinak és kihívásainak sorában az üzemanyagok drágulása. Ennek hatása október közepére a magyar mezőgazdaság minden területén érezhetővé vált. A költségnövekedés ráadásul nem korlátozódott egyetlen szegmensre, az élelmiszer-előállítás minden lépcsőfokán megjelent. Kiss Péter, a Gabonaszövetség elnöke szerint az üzemanyagárak emelkedése alapvetően rányomja a bélyegét a szállítási költségekre. Az egyébként is emelkedő alapanyag- és félkész termék árakra ráterhelődtek az egyre növekvő fuvarköltségek, amelyek így előbb-utóbb megjelennek majd a végtermékek áraiban is.

Az üzemanyagok drasztikus drágulása mellett október végén egy hét alatt szinte minden magyar benzinkútról eltűnt a modern dízelmotorok működéséhez nélkülözhetetlen AdBlue nevű adalék. Ennek eleinte a hirtelen felvásárlási láz volt az oka, és nem az utánpótláshiány, de aztán megfordult a helyzet. Októberre ugyanis a kontinens összes AdBlue-gyártója lecsökkentette a termelését és a kapacitása töredékén üzemelt, vagy teljesen leállt. A probléma hátterében a földgáz világpiaci árának drágulása áll, amely egy év alatt 5,5-szeresére emelkedett, és amely egyébként az AdBlue-gyártás legfontosabb alapanyaga. A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) tájékoztatása szerint a jelenlegi mezőgazdasági gépek az üzemanyagfelhasználásuk 5-7%-ában fogyasztják az AdBlue-t. A pánikvásárlások és a készlethiány odáig vezettek, hogy a A MOL Nyrt. vásárlási korlátozásokat vezetett be a bezinkútjain, hogy minél több fogyasztót ki tudjon szolgálni. Az AdBlue-helyzet végül szerencsésen megoldódott.

Egyre csak emelkednek a termelési költségek, de vajon meddig?

2021-ben a mezőgazdaságban a folyó termelőfelhasználás minden összetevője drágult. A legnagyobb mértékben, 25%-kal a műtrágyák ára emelkedett. A múlt év vége óta negyedévről negyedévre egyre nagyobb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető, így idén a harmadik negyedévi műtrágyaárak már 60%-kal haladták meg az egy évvel korábban mért szintet. Az áremelkedésben, ahogy azt fentebb is írtuk, komoly szerepet játszott a műtrágyák alapanyagául szolgáló földgáz árának nagymértékű emelkedése.

A növényvédő szerek 5,2%-kal kerültek többe az előző év azonos időszakához viszonyítva, az energia és kenőanyagok ára 12%-kal nőtt, ezen belül az üzemanyagoké 17%-kal volt magasabb. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 9,2%-kal, a gépberuházásoké pedig 6,6%-kal emelkedett.

Egekbe szökött a gabona és a kukorica ára

A gabonafélék és a kukorica ára hónapok óta az egekben jár. Magyarországon az egy évvel korábbinál 46%-kal magasabb, átlagosan 91 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október utolsó hetében. Azóta viszont már 100 ezer forint felett járnak az árak. A takarmánykukoricát is mintegy 58%-kal magasabb, 90,1 ezer forintos tonnánkénti áron adták október negyedik hetében. Mostanra viszont már egy lassulás figyelhető meg, picit stagnálni kezdtek az árak. Azt viszont egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy mi vár a gazdákra 2022-ben, mivel a gabonaárakat mindig több tényező - így például az időjárás, a koronavírus-járvány alakulása, a kőolaj árának elszállása, vagy éppen a szállítás - határozza meg, ezért még nagyon korai kijelenteni, hogy csökkennek az árak.

Idén kukoricából ugyan a több éves átlaghoz képest jelentősen kevesebb termett, a többi kultúrára inkább az átlagos mennyiség volt jellemző, a búza és az árpa esetében viszont hektáronkénti rekordok is születtek. De ahogy Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián ismertette, termény oldalról nézve nem teljesen érthető, hogy mi indokolja ezt a rendkívüli mértékű gabonaár-emelkedést. A szakember szerint a magyarországi búza- és kukoricaárakat, illetve, ha ezek az elmúlt időszakban tapasztalható növekedését nézve az első dolog, amelyhez vissza lehet nyúlni, az az olajár. Általában az szokta jelentősen megnyomni a hazai árakat. Különös tekintettel arra, hogy Magyarország a kontinens belsejében található, amely logisztikai hátránnyal jár más országokhoz képest. Nálunk jellemzően alacsonyabb a gabonaár, mint más európai országban, mert rárakódik a szállítási költség mire eljutunk valamelyik nagy kikötőbe - tette hozzá az államtitkár.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben