2018. október 24. szerda Salamon

Hírek - Növény

Melyik fafaj bírja legjobban a klímaváltozást?

Magyarország területének nagy része az erdősztyepp klímába esik, ami erdészeti célra a legkevésbé hasznosítható. Ezzel szemben domb- hegyvidékeink kedvezőek számos fafaj számára. Az éghajlat egy változékony rendszer, amihez az erdőtelepítésekkel nehéz alkalmazkodni, hiszen nem látunk évtizedekre előre. Őshonos fajokkal nagyobb biztonsággal érhetünk el tartós eredményt.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Holnap van április 22., a Föld Napja. Ennek apropóján indított ismeretterjesztő programot az Országos Erdészeti Egyesület, a klímaváltozás és az erdők kapcsolatára felhívva a figyelmet.

Több hegyvidéki körzetben is, például Keszthely környékén, a megváltozott időjárási viszonyok miatt több ezer hektáron pusztuló fenyvesek helyett az őshonos lombos fafajok, főként tölgy, cser telepítése a feladat, ami a táj megszokott arculatát is megváltoztatja - jó irányba. Máshol a bükk került veszélybe, ahol teljesen visszaszorult, oda például gyertyános-tölgyest lehet telepíteni. A bükk jellemzően a 600 méter tengerszint feletti magasságú hegyvidék fafaja, de Zalában 300 méteres magasságban is jól érzi magát. Ezzel együtt a magyar földrajzi adottságok legfeljebb az erdőterület 8,8 százalékban nyújtanak optimális klímát a számára, ám ekkora területen sincs jelen a bükk – jegyzi meg az agrárszektor.hu által megkérdezett erdőmérnök. Hozzáteszi, a fenyvesek pedig általában nem valóak Magyarországra, nem csoda, ha pusztulnak. Telepíteni ezért már sehol nem telepítik őket.

Pusztuló fenyves

A kidőlő, száradó mátrai fenyvesek helyébe szintén őshonos lombos fafajokból álló erdőt telepítenek a szakemberek. A gyertyános-tölgyes és bükkös társulások egyaránt megfelelőek erre a vidékre. Az erdőtervező megjegyzi, hogy egy dolog a tengerszint feletti magasság és másik a hegyoldal kitettsége. Ha az északi oldalon gyertyános-tölgyes van, akkora a déli oldalon már lehet, hogy csak a cser találja meg az életfeltételeit. A legszélesebb erdei klimatikus zónát az erdősztyepp teszi ki, ez 250 méteres magasság alatt számos fafajnak kínál megfelelő életteret. Ezt a zónát ma zömében a mezőgazdasági területek foglalják el. Itt találhatók a kocsányos tölgyesek, az égerlápok, a folyómenti puha- és keményfás ligetek is, a nem őshonos állományok közül az akácosok zöme és a nemes nyárasok.

Az agrárszektor.hu-nak nyilatkozó szakember emlékeztet rá, hogy az éghajlat folyamatosan változik, a mostanihoz hasonló folyamatoknak – nem is olyan régen – már egyszer szemtanúi lehettünk. „Sokan szó szerint a tavalyi hót is elfelejtik, de a feljegyzésekből pontosan tudjuk, hogy a negyvenes években már egyszer lejátszódott egy hasonló tömeges fenyőpusztulás Magyarországon, Sopron környékén. Az éghajlat egy bonyolult rendszer, a mikroklíma pedig egészen meglepő fajok megjelenését képes eredményezni. Nem megijedni kell a változástól, hanem megfelelő, átgondolt telepítésekkel alkalmazkodni hozzá”.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu