2021. május 16. vasárnap Mózes, Botond

Hírek - Növény

Milliók életét keserítik meg ezek a növények: csak így lehet kipusztítani őket

A gyomok komoly problémákat okozhatnak a mezőgazdaságban és a kertekben egyaránt, egy új tanulmány azonban rámutatott arra, hogy soha nem látott veszélyt jelentenek az élelmezésbiztonságra nézve is, mivel a növények ma már sebezhetőbbek, mint a gyomirtók megjelenése előtt. Meg tudták állapítani azt is, hogy az éghajlatváltozás kedvez a gazoknak, illetve, hogy milyen megoldásokra lenne szükség, hogy meg tudják állítani ezt a folyamatot.
 
 

Kiderült, hogy azokon a területeken, ahol soha nem használtak herbicideket, a gyomok hozamvesztesége az 1960-as évek óta folyamatosan nő - írja a FarmingUK. Az adatok szerint a termés kevesebb mint egyharmada veszett el a gyomok miatt, de 2005 és 2014 között ez az arány már az 50%-ot is meghaladta. A kutatók szerint ez annak köszönhető, hogy a gyomok jobban bírják a felmelegedő éghajlatot, illetve a rövidebb szárú növényeket beárnyékolták a nagyobb gazok. 

Csak úgy, mint a növények, sok gyomfaj is részesült a nitrogéntartalmú műtrágyák használatából. Ezen kívül a folyamatos permetezés a gyomirtók szembeni ellenállást is növelte a gazok esetében, ami komoly gondot okozott a termelőknek is.

 

Már nem támaszkodhatunk csak a gyomirtó szerekre a gazok növekvő fenyegetésének ellensúlyozásában. Ha a rendelkezésre álló adatokból az első 10 évet vesszük figyelembe, akkor a gyomok átlagosan a hozam 32%-át „lopták el”, az elmúlt 10 évet tekintve pedig mintegy 54%-át. Eredményeink azt mutatják, hogy a gyomok ma nagyobb veszélyt jelentenek a növénytermesztésre, mint a gyomirtók megjelenése előtt. A modern növényfajták magas hozampotenciáljának védelme érdekében sürgősen integrált, fenntartható megoldásokra van szükség a gyomkezelés terén

 – mutatott rá egy szakértő, dr. Jonathan Storkey. 

Az adatokból az is kiderült, hogy a gyomok arányosan jobban csökkentették a búzatermést azokon a parcellákon, ahol magasabb a nitrogéntartalmú műtrágyát használtak. Azokon a területeken, ahol a gyomokat vegyszerekkel próbálták megfékezni, magasabb búzatermést értek el, ha több nitrogéntartalmú műtrágyát adtak hozzá. A gyomirtók hatásait régóta vizsgálják: az 1960-as évek közepén alkalmaztak herbicideket egyes parcellákon, míg a többin nem. 1969-től pedig el kezdték vizsgálni az adatokat az úgynevezett „zöld forradalom” idején, amikor a nagyobb hozamú búzafajták és a fokozott nitrogéntartalmú műtrágya-felhasználás világszerte elterjedt.

Egyúttal az adatok azt is bizonyítják, hogy a hozamok globális növekedése csak a növényvédőszerek használatának egyidejű növekedésévél volt lehetséges. Összesen 41 gyomfajt regisztráltak a területeken, az ecsetpázsit pedig mindenhol jelen volt, különösen a nagy műtrágya arányú parcellákon. 

A növénynemesítők esetében figyelembe kell venni azokat a tulajdonságokat, amelyek csökkentik a gyomok hozamveszteségét, valamint azokat, melyek optimalizálják a hozampotenciált.

A gazok terjedését pedig az éghajlatváltozás is elősegíti: 1969 és 2014 között a kísérlet helyszínén mért léghőmérséklet folyamatosan növekedett – az Egyesült Királyságban az átlaghőmérséklet jelenleg nagyjából 2 Celsius-fokkal magasabb, mint 1969-ben volt. Ez pedig számos káros, veszélyes hatással jár, nincsen ez másként a gazok esetében sem. A gyomok jobban reagálnak az egyre melegebb hőmérsékletre, mint a növények, ezáltal sokkal kedvezőbb helyzetben vannak.

Ha már nem támaszkodhatnánk a gyomirtókra, akkor ki lehetne jelenteni, hogy a gyomterhelés szempontjából a jelenlegi helyzet rosszabb, mint az 1960-as években volt. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a gyomokat változatosabb vetésforgókkal és ugarokkal lehetne visszaszorítani, nem pedig kémiai gyomirtószerekkel

 – hangsúlyozta dr. Storkey.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu