Ahhoz, hogy a 2019-es évet a gabonatermesztés szempontjából értékelni tudjuk, egészen 2018 augusztusáig kell visszanyúlnunk, amikor is egészen idén március végéig egy fél éves csapadékhiány keletkezett Magyarországon.- kezdte előadását Petőházi Tamás a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. Ehhez képest a május teljesen ellentétes volt, az időjárás megpróbálta behozni a hiányzó csapadékot, és nagyon sok eső esett, ráadásul  a hónaphoz képest szokatlanul lehűlt az idő. A gazdáknak ilyen körülmények között kellett elkezdeni, illetve szükség esetén félbeszakítani a tavaszi munkákat. Ez az időpont a búza virágzására esett, amely így több helyen is elhúzódott, emellett sok megyében növényvédelmi problémák ütötték fel a fejüket. A nem ideális időjárás miatt sok helyen nem lehetett rámenni a földekrel, nem tudtak megfelelően dolgozni, illetve védekezni a gazdák. 

A világpiacot nézve, búzából folyamatosan nő a felhasználás, és idén bepótolta a tavalyi kiesés az Európai Unió is - emelte ki a szakember. Az átmenő készletek már évek óta stagnálnak, habár ennek a mennyiségnek a fele már Kínában található. A kukoricáról elmondható, hogy a felhasználás olyan sebességgel nő, hogy megelőzte a termelési színvonalat az elmúlt három évben. Emiatt az átmenő készletek csökkennek, de ennek a nagy része már szintén Kínában van. A GOSZ elnöke kitért Amerikára, ahol komoly terméskiesés várható idén kukoricából, aminek az az oka, hogy nem tudták időben megoldani a vetéseket.

Petőházi Tamás

Magyarországon idén az őszi búza termésátlaga 5,2 tonna lett hektáronként, ami nagyon kevésnek számít, és 2020 közepére nagy bajban lesznek azok a gazdák, akik ez alatt, vagy éppen ezen a szinten tudnak majd termelni - közölte Petőházi Tamás. A magyar és az uniós gazdák között az a legnagyobb különség, hogy a hazai termelőknek 100-150 ezer forint árbevételhiányuk van hektáronként a nyugat-európaiakhoz képest. A szakember szerint mindenképpen növelni kell a termelést, hiszen a világpiacon folyamatosan nő a termésátlag, és a magyar gazdáknak tartaniuk kell ezzel a lépést ahhoz, hogy versenyképesek lehessenek. Sokkal jobb a helyzet napraforgóból, 2019-ben ugyanis hektáronként 3 tonna lett a termésátlag Magyarországon, ami világrekordnak számít, hiszen ennyit senki sem tud termelni. Kukoricából 8 tonnás hektáronkénti átlaggal zártuk az évet, habár augusztusban még egy tonnával többre számítottunk - hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette, hogy ezen is lenne mit javítani, és jó lenne elérni a 10 tonnás hektáronkénti termésátlagot, ahhoz, hogy a termelők árbevétele megfelelő legyen. Szóját idén 59 ezer hektáron termeltek a magyar gazdák, és 2,8 tonna hektáronkénti termésátlagot értek el, ami nagyon kevés, rövid időn belül ugyanis a 3,5-4 tonnás átlagot kellene megcélozni és elérni az országban. 

 - tájékoztatott Petőházi. 

Kiemelte, hogy van még tehát mit javítani a hazai gabonatermesztésen, a jövőben ugyanakkor biztosan nagy hatással lesz a piacra az afrikai sertéspestis (ASP) kínai terjedése, hiszen Kína így nem vásárol annyi kukoricát, mert a sertések egy részét ki kellett vágni, és ez az árakra is hatással van. Az ASP egyetlen pozitív hozadéka, hogy a baromfiágazat így felfutóban van Kínában, ami szintén egy abrakfogyasztó ágazat, illetve amellett sem szabad elmenni, hogy a búza világpiaci árát is jelentősen megemelte a pestis jelenléte. Az USA-Kína gazdasági konfliktusa is meghatározza a piac alakulását, következménye ugyanis, hogy Kína nem Amerikából, hanem Nyugat-Európából próbál így sertéshúst vásárolni, emiatt az európai és a magyar húsárak is emelkednek, ez pedig a gabonaárakra is hatással lesz. Így a magyarországi gabonákra biztos nagy szüksége lesz a nyugat-európai állattenyésztőknek, hiszen ott biztosan növekedni fog a sertéstartási kedv. 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?

   

• Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
  
• Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük

   

• Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés

   

• Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb

   

• Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat

   

• Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon

   

• Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi

   

• Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők

• Mire mentünk a támogatásokkal? Ezt hozták ki belőle a V4-es országok

• Elárulták: ezek voltak az utóbbi évek legnagyobb tévedései az agráriumban

• Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel

   

• Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz

   

• A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak

• Itt a bejelentés: vadonatúj segítséget kapnak a magyar gazdák

• Közös uniós agrármilliárdok: óriási a bizonytalanság, nyomást kell gyakorolni

• Bori Tamás: már tisztul a kép az új Közös Agrárpolitika körül

• Elárulták, pontosan mennyi lesz a visszahulló, újrapályázható pénzösszeg

• Itt a bejelentés: százezreket érintő agrártörvény jön 2020-ban

• Gyuricza Csaba: A magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben

• Ők lettek 2019-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek

• Tavasszal megszületik a családi mezőgazdasági vállalkozás - Itt vannak az első konkrétumok

• Mit tesznek a bankok az agrárvállalkozásokért?

• Megszólaltak az agrárium nagyágyúi: ez a legnagyobb probléma Magyarországon

• Hatalmas támogatások, visszahulló pénzek: ez vár a termelőkre 2020-tól

• Környezetvédők támadják a magyar agráriumot: ökoterrorista, aki marhahúst eszik?

• Elkezdődött az év legnagyobb és legrangosabb eseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA