2020. április 8. szerda Dénes

Hírek - Növény

Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók

Az utóbbi két év Európa nyugati fele számára rendkívül aszályosan alakult, Magyarországon pedig a száraz ősszel és a meleg telek következményeivel kellett szembesülniük a gazdáknak. A melegedő trend - és erre válaszul a fokozódó környezetvédelmi elvárások - hosszabb távon is fennállnak. A kérdés az, hogy elég gyorsan alkalmazkodik-e ehhez a mezőgazdaság? Hová fejleszthető még a műtrágyagyártás vagy a növénynemesítés? És elég rugalmasak-e maguk a gazdák? Ezeket a kérdéseket járta körül a Portfolio Agrárszektor konferencia egyik panelje.
 
 

A múlt heti siófoki Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik izgalmas kérdése volt, hogy mennyire képesek a környezeti-társadalmi változásokat lekövetni az inputanyaggyártók, kiemelten az őszi kalászosok és repce nemesítői, illetve a műtrágyagyártók. Mint kiderült, gyorsabban reagálnak, mint maguk a gazdák.

Felvezető előadásában Blum Zoltán, akit a gazdálkodók leginkább a Rapool repcéi vagy a Saaten-Union hibridkalászosai révén ismernek, azt érzékeltette, hogyan képes az időjárás néhány év alatt drasztikusan csökkenteni egy növény vetésterületét és a rendelkezésre álló vetőmagmennyiséget. A magyarországi termelők átmenetileg profitálnak a Nyugat-Európa repcetermő körzeteit érő aszályból, hiszen felment a mag ára, miközben a hozamok nálunk nem csökkentek. Nem így a franciáknál, németeknél, lengyeleknél: a sikertelen termelés és a vetéskor uralkodó aszály egyaránt elvette a gazdák kedvét a növénytől. A repce termőterülete a 2017. évi 6700-ról 5200 hektárra csökkent idén, ami  22 százalékos zsugorodást jelent, de hat év távlatában is 20 százalékos az esés. Ez oda vezetett, hogy idén Kanada vette át az EU-tól a világ legnagyobb repcetermelője címet, és Európa a korábbinál is nagyobb mennyiségű importra szorul a biodízel fontos alapanyagából.

Balássy Ákos, Polgár Gábor, Blum Zoltán

A gyenge termés miatt a vetőmagmennyiség is csökkent, ugyanakkor a nemesítés helyszínének egyre kisebb a jelentősége. A telek általában melegebbek lettek Európában, ami ma már nagyobb veszély a termésre, mint a kifagyás. 

Minden egy fokos növekedés a decemberi átlaghőmérsékletben hektáronként 100 kg-mal csökkenti a repce várható terméshozamát.

Ennek oka, hogy a növény a föld feletti részekre fordítja energiáit és nem a gyökerét erősíti, ami a májusi-júniusi hőhullám idején fog visszütni. A meleg ősz a vírusvektorok felszaporodásával is jár, ami különösen a kalászosok vírusos betegségeinek kockázatát növeli. A repcében fokozza a helyzetet a csávázás hiánya és a zöldítéssel felszaporodó kártevők. Válaszul piacra léptek a vírusrezisztens hibridek. A magok felületét új típusú, akár biostimulátoros csávázóanyagokkal kezelik, és terjed a vetőmagtételek kalibrálása. Ennek a pontos vetés és az egyenletes kelés szempontjából egyre nagyobb a jelentősége.

Mit tehet a gazda a káros környezeti hatások ellen? Érdemes gondosan megválasztani az előveteményt és a zöldítésben használt fajokat. Ügyelni kell a pontos vetésre (tőtáv, mélységegyenletesség). A vetésidő kockázatait a táblák eltérő vetésidőpontjával lehet megosztani (több hét különbség), valamint kipergésellenálló hibrideket kell választani, így a betakarításkor is nagyobb lesz a mozgásterünk. A későbbi aratás a mag oljatartalmát is növeli. A harmonikus tápanyagellátás fokozza a növény stressztűrését.

Balássy Ákos

Erre a zárszóra rímelt Balássyi Ákos előadása, aki az EuroChem Agro Hungary Kft. középkelet-európai vezetőjeként a műtrágyázás környezeti hatásairól és a gyártók válaszlehetőségeiről beszélt. Az üvegázhatású gázok (ÜHG) közül legnagyobb mennyiségben a szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, de a légkör melegedésére jóval nagyobb hatása van egységnyi mennyiségű metánnak (24-szeres) vagy a dinitrogén-oxidnak (298-szoros). Ami az agráriumot illeti, az N2O a műtrágyázás révén, az NH3, azaz az ammónia, az állattartás és karbamidos trágyázás révén kerül a légkörbe, de a talajból kimosódó nitrát egy része is a légkörbe párolog.

Hogyan fékezhetjük ezt? A termelő azzal, ha nem trágyáz túl, a számolt mennyiséget megosztva adagolja, pillangós növényeket iktat a vetésszerkezetbe. A műtrágya lebomlását, azaz a nitrifikáció ütemét a gyártók mesterségesen igyekeznek csökkenteni.  Az Eurochem ENTEC nevű készítménye a bakteriális lebontó tevékenységet gátolja a talajban. A  zürichi Firstclimate intézet szerint a készítménnyel 73 százalékkal csökkenthető a műtrágya nitrogénvesztése, ezáltal a növény is hatékonyabban táplálható. A karbamidos trágyázáshoz pedig rendelkezésre áll egy ureáz-inhibitoros anyag, az UTEC, amely drasztikusan csökkenti az ammónia elpárolgását. Ennek "mellékhatásaként" csökken a műtrágya környezetében a talaj pH-emelkedése, és nem gátlódik a mag csírázása sem. Egy bajorországi vizsgálat szerint a hagyományos karbamidhoz képest 60-80 százalékkal lehet így mérsékelni a légkörbe távozó ammónia mennyiségét. Éppen ezért Németországban 2020-tól már csak ureáz-inhibitoros karbamidot lehet kivinni a földekre.

Suba Péter

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben más nemesítők, illetve műtrágyagyártók, illetve a termelői oldal is megszólalt. Suba Péter, a horvát Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója igyekezett megértetni a hallgatósággal, hogy magában a műtrágyagyártásban kevés a hatékonyságnövelési potenciál. A szervetlen kémiában a jelek szerint kisebb a mozgástér, mint a biológiai rendszerekben. Hogy mégis elérhető a tisztább gyártási folyamat, azt a következő számokkal érzékeltette: 

1 tonna ammónium-nitrát előállítása során Kína 3,3-szor több ÜHG-t bocsájt ki, mint az európai gyártók,

az oroszok a 2,6-szorosát, de az USA is 2,3-szorosát. Azt is megjegyezte, hogy  az ammónium-szulfát karbonlábnyoma ötöde a karbamidnak, vagyis egyes műtrágyaféleségek tudatosabb előtérbe helyezésével is sokat lehet tenni a környezetért. Pásztor Tamás a Vetőmag és Szárító Kft. vezetőjeként pedig azt próbálta megértetni a gyártókkal, hogy a termelők elsősorban ár- és nem klímaérzékenyek.

Északkelet-Magyarországon, ahol mi integrátorok vagyunk, a legolcsóbb és nem a leghatékonyabb megoldásokat keresik az emberek. A gépgyártók vagy a műtrágyagyártók innovációit nekünk kellene megfizetni, de mivel ezek ára nagyobb ütemben emelkedik, mint a terményeké, egyre kevésbé tudunk lépést tartani."

Ők maguk igyekeznek korszerű vetőgépeket használni, a táblákat eltérő szinten trágyázni és megosztva adagolni a nitrogént. Megjegyezte: ma már nagyobb probléma az, hogy az aszály miatt nem hasznosul a műtrágya, mint az, hogy kimosódik a talajból. Felpanaszolta azt is, hogy a termelési előírások miatt az európai gazdák egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai termelőkkel szemben, és különösen fájdalmas az, hogy a mezőgazdaság egyre ellenségesebb társadalmi környezetben kell hogy előállítsa az élelmiszert.

Pásztor Tamás

Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője úgy vélte, van értelme a zöldítés vagy a biogazdálkodás támogatásának, de ezek előnyei csak évek múltán mutatkoznak meg. Amíg egy gazda teljesen átáll az ökotermelésre, addig a mélypontról csak lassacskán emelkednek a hozamai, a konvencionálisét pedig sosem érik el. A támogatások és a magasabb piaci ár azonban tisztes profitot eredményeznek számára, ha eljut a hagyományos termelési rendszer 80 százalékos kibocsátási szintjére. A zöldítésben pedig egy sokkal tudatosabb keverékválasztással lehetne előrelépni, illetve virágos sávokat kellene hagyni a táblában. Megjegyezte, a nemesítésnek 8-10 évre előre kell gondolkodnia, ami ilyen ütemű klímaváltozás mellettt egyre nehezebb. Mint mondta:

Az elmúlt 7 évben 15 nappal tolódott ki a termelési ciklus, és minden évben újabb kártevők jelennek meg. A cirokban olyan betegségek és rovarok voltak idén, amik ezelőtt sosem. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbak, pusztán egy-egy termelési elem megváltoztatása nem lesz elég az alkalmazkodáshoz.
Fazekas Miklós

Blum Zoltán ebben egyetérett kollégájával. A nemesítők szerinte a kísérleti hálózat kiterjesztésével sokat tehetnek azért, hogy egy évjáraton belül is sokféle hatást tesztelhessenek a növényen. Ugyanakkor kiemelte: a nemesítő számára ajándék az extrém időjárás, mivel ekkor tűnnek ki igazán az egyes genetikák közti különbségek.

A nemesítés éppen azért lesz képes lépést tartani az extremitásokkal, mivel ezek hatékonyabb szelekciót eredményeznek.
Suba Péter, Pásztor Tamás, Fazekas Miklós, Blum Zoltán, Bene Zoltán, Balássy Ákos, Polgár Gábor

Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártevőkre sokkal nehezebb felkészülnie a nemesítésnek, mint a betegségekre. A termelő egy rezisztens fajta választásával máris sokat tehet a termésbiztonságért, emellett ez - a kevesebb kezelés miatt - kisebb termelési költségszintet is eredményez. Arra is utalt, hogy hiba egyedül a bőtermőséget keresni a fajtában, mert lehet, hogy az adott termőhely vagy agrotechnika mellett inkább a minőség megcélozása hozna nagyobb profitot.

A beszélgetés során kiderült, hogy kalászosokban évi 1-2 százalékos a genetikai előrehaladás üteme, ami nem tűnik soknak, mégis sokkal gyorsabb, mint a gazdák reakcióideje. Évtizedekkel ezelőtti fajtákat keresnek és még mindig jól fogy a NPK15-15-15-ös műtrágya, holott nincs olyan növény, amelyik éppen ezt az összetételt igényelné. A vetőmagok áremelkedését nemcsak a felgyorsult innováció okozza, hanem a vetőmagtermesztés munkaerőgondjai és az aszály miatt kieső hozamok is - tudtuk meg. Hatással van a vetőmagok értékesíthetőségére az agrárpolitika is, gondoljunk a zöldítésre vagy a termeléshez kötött szójatámogatásra. A kínálati ingadozást készletek felhalmozásával csökkenthetnék a vetőmagelőállítók, ám ez az olajos magvak esetén nehezen kivitelezhető, de a kalászosoknál is értékcsökkenéssel jár.

Bene Zoltán

A műtrágyák áralakulásában is benne vannak olyan gazdaságpoltikai döntések, mint a foszfor uniós megvámolása, vagy a karbamid kötelező ureáz-gátlóval való ellátása. Ezen felül egy-egy meghatározó gyártó árpolitikája, akciózása is befolyásolja a piacot. Mint kiderült, a műtrágyagyártók inkább a túlkínálattal küzdenek, ők egyre specifikusabb összetételű termékekkel, valamint nagyobb hozzáadott értékkel (szemcsetulajdonságok, porosodás, csomósodás, stimulátoros bevonatok) tudnak erre válaszolni. Nagy hatóanyag-tartalmú, jól hasznosuló, könnyen szórható és növényre szabott megoldásokat kell kínálniuk, ha versenyben akarnak maradni.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu