Aggasztó áremelés jöhet: keményen megdrágulhat itt a kenyér
Szlovákiában a pékek és élelmiszeripari szereplők aggódnak a kormány tervezett gazdasági intézkedései miatt.
Szlovákiában a pékek és élelmiszeripari szereplők aggódnak a kormány tervezett gazdasági intézkedései miatt.
Az európai vajárak rekordmagasságba emelkedtek az elmúlt hónapokban, ami komoly kihívás elé állítja a pékeket és cukrászokat.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Különös módon kértek állami mentőövet a holland pékek az elszabadult energiaköltségek miatt.
Jelentős mértékben megdrágult a kenyér egy év alatt.
A legnagyobb munkaerőhiány a gépkezelő, az állattenyésztő foglalkozásokban van.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Mesterleveleket és elismeréseket adott át a NAK.
2022. is áremelkedéssel indulhat.
Egy ideig még nem is reménykedhetünk az árak csökkenésében.
Nagyon felkapott termék lett a német pékségben.
Augusztusban eldől, melyik 2021-ben az Év Kenyere.
Nem csak a liszt drágulása ró komoly terheket a pékségekre.
Íme a Borbás farm története és jelene.
Átadták az idei kenyérverseny díjakat.

A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.