Ilyés Péter bevezetőjében a kontinens és az ország földgázfüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy bár az EU csökkentette oroszoktól való földgázfüggőségét és javította az import diverzifikációját, Magyarországon ezzel szemben nem történt változás az elmúlt másfél évtizedben. Véleménye szerint ez ellen csak technológiai fejlesztéssel lehet tenni. Paks II-vel például függetlenné válhat az ország a földgáztól, bár a beruházás másfajta függőséget növelhet.

A világban a növekvő népesség és fogyasztás energiaigényes, az energiatermelés- és felhasználás pedig károsanyag-kibocsátással jár, amit csökkenteni kell. A kibocsátás 14%-a jelenleg is mezőgazdasági tevékenységből származik, így az agráriumban is törekedni kell a környezetbarát technológiák alkalmazására. Ennek egy hatékony módja lehet egy saját anyagokkal működtethető biogáz üzem felállítása. Egy ilyen üzemmel melléktermékekből (hígtrágya, szennyvíz, energiacélú termények, biomassza) előállítható a gazdaságok energiaigénye, ráadásul plusz árbevételi forrás is lehet a megtermelt energia.

Ilyés Péter előadásában kiemelte, hogy a biogáz-hasznosításnak mellett nemzetgazdasági és lokális érvek is állnak. Előbbi esetében említhetőek az uniós vállalások teljesítésének igénye, de még ennél is fontosabb szempont lehet a magas energiafüggőség csökkentése. Felhasználói oldalról beszélni lehet a hő- és áramigények költséghatékony kielégítéséről, a melléktermékek hasznosításáról, és ezek által a versenyképesség növeléséről. Nem utolsósorban ugyancsak említhető a nagyobb ellátásbiztonság is - húzta alá Ilyés Péter.

A hazai biogáz-potenciál hatalmas, a német példák alapján óriási lehetőség mutatkozik az ilyen típusú energiatermelésnek. A németek egyébként kiemelkedően használják ki a technológiában rejlő lehetőségeket, közel 3750 MW-nyi biogáz-erőművi kapacitást tartanak számon, amivel szemben itthon mindössze csak 39 MW-ot. A magyar elméleti biogáz-potenciál csak az állati eredetű melléktermékek és a települési hulladékok figyelembevétel 2,3 milliárd köbméter, ami 1,6 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű. Az arányok érzékeltetésé érdekében érdemes látni, hogy az ország földgázfogyasztása tavaly 9 milliárd köbméter körül alakult.

Az E.ON 2013-ban összefogott a minisztériummal és az NAK-val a biogáz-üzemek elterjesztésének céljával. Ilyés Péter szerint a sikerhez szakértelem kell, aminek három eleme a megfelelő műszaki tervezés, az egyszerűbb adminisztráció (jelenleg túl hosszú idő, 2-3 év egy üzem elindítása) és a lehetőségekhez szabott finanszírozás, illetve ezeken kívül megfelelő célkitűzésekre is szükség van.