Jelentősen változnak az élelmiszer-fogyasztási szokások Németországban, egyre kevesebben vesznek húst.
Szerencsére a magyar származásra utaló eredetmegjelölés a tojásáruknál jól működik.
A csaknem hatmilliárd forintból épült telepen éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak.
Brüsszel egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartás betiltását és az irreális állatjóléti elvárások bevezetését.
Magyarországon sokkal több állatot szaporítanak, mint amennyi felelős gazda van.
Ősszel elkészülhet az a szabályozási csomag, amely a víziszárnyas termelők és felvásárlók viszonyában megosztja a kockázatot.
Hogyan lehet megvédeni a tejelő szarvasmarhákat a kánikula negatív következményeitől?
Kincstári nyomtatványok jelentek meg az egyes állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatásokhoz.
3,3 milliárd forintért épül két új tehénistálló a mezőhegyesi Ménesbirtokon, a beruházás 2024-ben készülhet el.
A géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek.
Betört a kánikula Magyarországra, a nagy melegben oda kell figyelni az állatainkra is!
Magyarország a statisztikák szerint a világon az első hízott libamáj előállításában.
Számos gyakorlati kódexet is elfogadtak, amelyek tartalmazzák a halak jólétének védelmét szolgáló intézkedéseket.
Újabb kétezer méhész kaphat támogatást a méh állatjóléti program keretén belül Magyarországon.
Európa mezőgazdaságának minden eddiginél termelékenyebbé, versenyképesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá kell válnia.
Megdöbbentő állategészségügyi és állatjóléti hiányosságokat tárt fel a Nébih egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarhatartónál.
Magyarország kezdeményezte 2012. augusztusában, hogy május 10-ét a Baromfi Világnapjának nyilvánítsák.
Az európai polgárok évek óta követelnek új vagy jobb állatvédelmi szabályokat, mivel számos botránynak voltunk tanúi.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei évben is áprilisban kezdődik az egységes kérelmek benyújtási időszaka.
Az intenzív állattenyésztési rendszereket tévesen okolják a világjárványok megnövekedett kockázatáért.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
