Ennyit kapunk, ha baj lesz: élelmiszer-fejadagokat határozott meg a kormány
A fejadagokat természeti, vagy katonai jellegű katasztrófák idején kell majd alkalmazni.
A fejadagokat természeti, vagy katonai jellegű katasztrófák idején kell majd alkalmazni.
Az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a nem itthon gyártott termékek aránya.
A legnépesebb ország 85 milliárd dollárnyi kereskedelmet folytat csak az Emirátusokkal, de más országokban is növekszik a szerepe.
A tisztított szennyvíz kulcselem lehet a jövőben az agrár- és vízgazdálkodásban.
Nemzetközi trend, hogy a teljes GDP-n belül egyre kisebb szeletet ad az élelmiszertermelés.
A helyi termékek előállításáról és a fogyasztási szokásokról készül felmérés itthon.
Az agrárminiszterek találkozójával új lendületet kaptak Magyarország agrárkapcsolatai Malajziával.
Ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a beporzó rovarok, hamarosan termés sem lesz a földeken, ültetvényeken.
Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek már több mint 6 százalékát tette ki.
Kis területen is jelentős mennyiségű zöldséget termelhetünk, ha jól gazdálkodunk a hellyel és az idővel a kertben.
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
Szijjártó Péter bejelentette: Budapestre költözik a Világélelmezési Program globális pénzügyi központja
Több tízezer tonna hamisítottot élelmiszert foglaltak le Európában, vásártereken és üzletekben, valamint az online piacokon végeztek ellenőrzést.
A következő időszakban veszélybe kerülhet az élelmiszer-biztonság hosszútávú fenntartása hazánkban.
Újabb állami földterületek kerülhetnek a gazdálkodókhoz, elkezdődött az értékesítések következő üteme.
Vizsgálja a kormány, hogy milyen és mely termékekre lehet még kiterjeszteni az árstopot.
A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszer-ellátásunk.
Az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak a magyar agrárium stratégiai jelentőségére.
A következő időszakban válságállóvá kell tenni a magyar élelmiszeripar minden területét.
Az élelmiszerek mellett az energiáért is jelentősen többet kell fizetni.

Radikális változásokat hozna az agrárkamara működésében a testület átvilágításáért felelős kamarai biztos.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Komoly kihívásokkal telt az elmúlt egy év a tejipar számára, az EU-ban a növekvő tejtermelést jelentős árkorrekció követte, miközben a késztermékek ára is visszaesett.
Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.