Kiderült, mely tojásokra és burgonyákra vonatkozik az élelmiszerárstop, és milyen áron lehet ezeket értékesíteni.
Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt Magyarországon.
Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e ezer forint a kenyér, hanem az, hogy mikor lesz kétezer a kilója.
Már most másként vásárolnak élelmiszereket az emberek a drasztikusan elszállt árak miatt.
Vélhetőleg olyan termékekről lehet szó, amik több mint 40%-kal drágultak, és itthon is előállíthatók.
Egyre több visszajelzés érkezik arról a vásárlóktól, hogy nincs az áruházláncokban ebből a hatósági áras termékből.
Vizsgálja a kormány, hogy milyen és mely termékekre lehet még kiterjeszteni az árstopot.
Sokkal magasabb az infláció itthon, mint Nyugat-Európában, több tényező áll a háttérben.
Európában tízből nyolcan már hozzászoktak a QR-kódok beolvasásához élelmiszer- és italvásárláskor.
Stabil maradt a globális élelmiszerár mutató októberben, a FAO által nyomon követett élelmiszer-alapanyagok jegyzése csökkent, kivéve a gabonáké.
Itt a figyelmeztetés: télen is gondoskodni kell az élelmiszerek megfelelő tárolásáról és a higiénáról, így őrizhető meg a Listeria-mentesség.
Az Európai Unió a gabonaszállítási egyezmény végrehajtására szólította fel az oroszokat.
Megszólalt Zelenszkij: Ukrajna folytatja a gabonaegyezményben vállaltak teljesítését.
Drasztikus lépést tettek az oroszok, Moszkva felfüggeszti a forgalmat a fekete-tengeri gabonafolyosón.
Ehető tányér üzemet épít a magyar tőzsdére készülő kukoricafeldolgozással foglalkozó cégcsoport.
Elkészült a legkártékonyabb élelmiszerek listája, amelyben azért szerepelnek meglepő tételek is.
Az EU-ban lakosonként 127 kilogramm élelmiszer ment kárba 2020-ban, Magyarországon mintegy 92 kilogramm.
GKI: az árstop bevezetésével az eddigi tapasztalatok szerint nem lassult, hanem inkább felpörgött az élelmiszer-infláció.
A Föld készletei is végesek, egyes elfogadott elméletek szerint 2050-re el fogjuk érni a 10 milliárd főt, aminek súlyos következményei lehetnek.
A megoldás a hatékonyság javítása, ám így is elkerülhetetlennek látszik egy sor hazai feldolgozó bedőlése.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
