Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Az aranysakál az elmúlt évtizedekben ismét elterjedt hazánkban, és egyre nagyobb gondot okoz a vadgazdálkodók számára.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány a harmadával csökkent.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Az aranysakál populációnövekedése egyre több problémát okoz a vadgazdálkodók és az állattartók körében egyaránt.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
A lakosságot együttműködésre és óvatosságra kérik.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
