Az előrejelzések szerint az idei évben sem lesz nyugta az emberiségnek a szélsőséges időjárástól.
Jól jönne az őszi vetéseknek a csapadék, ám máshol meg épp a belvíz okoz problémákat.
Már több mint egy hónapja nem esett jelentősebb mennyiségű eső Franciaországban.
Jelentős a csapadékhiány Európában, ez pedig tavasszal még komoly gondokat okozhat.
2022-ben körülbelül 15 ezer tonna ipari almát importált Magyarország, főképp Lengyelországból.
A Meteorológia Szolgálat szerint egyre nagyobb területet borít víz a vetésekben.
A 2022-es év mezőgazdaságát alapvetően a történelmi jellegű aszály határozta meg.
Európában a második legmelegebb év volt a tavalyi, derült ki a meteorológusok elemzéséből.
A Meteorológia Szolgálat szerint különösen a gyümölcsfákra veszélyes a kora tavaszi idő.
Az OVF tájékoztatása szerint az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy.
Az idei, rendkívüli aszály hatására ismét fellendülhet a cirok termesztése Magyarországon.
A következő időszakban veszélybe kerülhet az élelmiszer-biztonság hosszútávú fenntartása hazánkban.
A nyolcadik legszárazabb és a kilencedik legmelegebb október volt az idei 1901 óta.
Az elmúlt egy hónap csapadékmennyisége a szeptember végi esőkkel együtt is nagy területen kevesebb a sokéves átlagnál.
Változatlan kibocsátások mellett melegrekordok sorát hozzák majd a nyarak Magyarországon.
Bár súlyos volt az az aszály, ami idén pusztított Magyarországon, korántsem volt példa nélküli.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Erre már óriási szüksége volt a növényeknek, és az őszi munkálatok elvégzését is nagyban megkönnyíti.
A 2022-es volt a legmelegebb nyár emberemlékezet óta, amikor öt hőhullámos időszak is előfordult.
Válságosan kevés lett a termés Európa jelentős részén, ennek komoly hatása lehet az élelmiszerárakra.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2024-ben a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztés és a tejágazat növekedett, a növénytermesztés kihívásokkal szembesült.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
