Tényleg leszokunk a napi húsevésről?
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
Hiába folyamatos a csökkenés a húsfogyasztásban, nincs esély az árcsökkenésekre a sertéshúsoknál.
A felnőtt lakosság közel hetven százaléka küzd laktózzal kapcsolatos intoleranciában.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki strucc -vagy emutojást szeretne fogyasztani.
A szélsőséges időjárás Európa több részén is próbára tette a mezőgazdasági termelőket 2023 nyarán.
Magyarországon is a baromfihús mutatja a legdinamikusabb növekedést az állati termékek közül.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
A legfrissebb előrejelzések szerint további húsdrágulások várhatók Magyarországon.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
Nemcsak világszerte, de Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a növényi alapú húspótlók.
Egyre nyitottabbak a magyarok a nyúlhús fogyasztására, de azért van még hova fejlődni.
A grillezés mostanra már megelőzte a szalonnasütést és a bográcsozást is a magyarok körében.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Hét év után lezárult a „Kapj rá!” nevű halfogyasztást ösztönző projekt Magyarországon.
Az augusztusban véget érő élelmiszerárstop miatt jelentősen átalakultak a magyarok baromfihúsfogyasztási szokásai.
Olaszországban folytatja terjeszkedését a Budapesti Értéktőzsde agrárcége, az UBM.
A következő évtizedben egyre kisebb mértékben fogyaszt húst Észak-Amerika és Nyugat-Európa.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.