Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk az olcsó élelmiszerektől Magyarországon?
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Egyre több baromfihúst fogyasztanak a magyarok a sertés- és a marhahús ellenében.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
A tudomány és a technológia jelen állása szerint a csirke a legfenntarthatóbb hús.
Hatalmas a bizonytalanság a hazai sertésszektorban, nem tudni, mi vár az ágazat szereplőire.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
Az előrejelzések szerint csökkenni fog a sertés- és marhahús iránti kereslet az Európai Unióban.
Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom.
Nem várható növekedés az Európai Unióban a juh- és kecskehús fogyasztását illetően a következő években.
Érkezik a rendkívüli állami támogatás a henteseknek, de kérdés, mekkora segítség lesz ez számukra.
A magyar fogyasztók az egészséges táplálkozás fontos részeként tekintenek a zöldségekre és gyümölcsökre, egyre népszerűbbek a növényi alapú élelmiszerek.
Óriási lehetőségek vannak a vadhúsban, de a magyarok még nem fogyasztanak eleget belőle.
Valóban alaptalanok a vörös hús fogyasztással kapcsolatos aggodalmak az emberek körében?
Hamarosan csökkenhet a baromfihús ára Magyarországon, ez pedig a gabonaárakra is hatással lehet.
Folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek az élelmiszeripari önellátáshoz.
Az állattartók sincsenek kedvező helyzetben, ami rányomja a bélyegét az élelmiszer-termelésre is.
Elkerülhetetlen és szükséges is az árak további emelkedése.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Ez durva!
Továbbra sem esznek sok bárányhúst a magyarok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.