Tények és tévhitek: most akkor mi az igazság a húsfogyasztásról?
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Egyre több baromfihúst fogyasztanak a magyarok a sertés- és a marhahús ellenében.
A magyar erdők és mezők tele vannak olyan ehető vadnövényekkel, gombákkal, amelyek fogyasztása rengeteg előnnyel jár, és jól viselik a klímváltozást.
A tudomány és a technológia jelen állása szerint a csirke a legfenntarthatóbb hús.
Hatalmas a bizonytalanság a hazai sertésszektorban, nem tudni, mi vár az ágazat szereplőire.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
Az előrejelzések szerint csökkenni fog a sertés- és marhahús iránti kereslet az Európai Unióban.
Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom.
Nem várható növekedés az Európai Unióban a juh- és kecskehús fogyasztását illetően a következő években.
Érkezik a rendkívüli állami támogatás a henteseknek, de kérdés, mekkora segítség lesz ez számukra.
A magyar fogyasztók az egészséges táplálkozás fontos részeként tekintenek a zöldségekre és gyümölcsökre, egyre népszerűbbek a növényi alapú élelmiszerek.
Óriási lehetőségek vannak a vadhúsban, de a magyarok még nem fogyasztanak eleget belőle.
Valóban alaptalanok a vörös hús fogyasztással kapcsolatos aggodalmak az emberek körében?
Hamarosan csökkenhet a baromfihús ára Magyarországon, ez pedig a gabonaárakra is hatással lehet.
Folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek az élelmiszeripari önellátáshoz.
Az állattartók sincsenek kedvező helyzetben, ami rányomja a bélyegét az élelmiszer-termelésre is.
Elkerülhetetlen és szükséges is az árak további emelkedése.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Ez durva!
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül