Kimondták az igazságot? Döbbenetes elemzés jelent meg erről az új húsról

Kimondták az igazságot? Döbbenetes elemzés jelent meg erről az új húsról

agrarszektor.hu
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői csoportja által készített új, részletes elemzés szerint 53 lehetséges egészségügyi kockázat merül fel a laboratóriumi körülmények között előállított in vitro ”hússal” kapcsolatosan. Ahogy fokozódik a kereskedelmi célú sejtalapú élelmiszer-előállítás, úgy válik tehát egyre sürgetőbbé a fogyasztók egyik legfontosabb kérdésének megválaszolása: biztonságos-e az in vitro ”hús” fogyasztása?

Fentiekre tekintettel a FAO a WHO-val együttműködve "A sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági szempontjai" címmel kiadványt állított össze. A 134 oldalas, kiterjedt tudományos szakirodalomra épülő dokumentum célja, hogy a sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági vonatkozásaihoz kapcsolódó, jelenleg rendelkezésre álló információkat megossza az érintettekkel, tájékoztassa azokról a fogyasztókat. A szakértői konzultáció során a sejtalapú élelmiszer-előállítás négy szakaszában - sejtkinyerés, sejtnövekedés és -szaporítás, sejtek begyűjtése és az élelmiszer-feldolgozás - minden lehetséges veszélyforrást megvitattak - írja a NAK.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az eredmények azt mutatják, hogy 53 olyan potenciális veszélyforrás van, amely problémákat okozhat és negatív egészségügyi következményekhez vezethet. Ezek közé tartozik például a nehézfém, mikro- és nanoműanyag szennyeződés, az allergének - melyek ezen termékek ízét és állagát javító adalékanyagokban elfordulnak -, a kémiai szennyeződések, toxikus összetevők, valamint az antibiotikumok és prionfehérjék jelenléte. A legtöbb potenciális élelmiszerbiztonsági veszély - mint például a mikrobiológiai szennyeződések és szermaradványok jelenléte - a sejtalapú élelmiszer-előállításban nem újkeletű. Az ilyen általános élelmiszerbiztonsági veszélyekre számos kockázatcsökkentő eszköz létezik, mint például a megfelelő higiéniai feltételek biztosítása a sejttenyésztés és a gyártási folyamatok teljes szakaszában, vagy épp a kockázatelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP), valamint a végtermék, mint élelmiszer biztonságának értékelésére szolgáló általános elvek és módszerek alkalmazása.

A szakértők egyetértettek abban, hogy bár számos veszély már ismert a hagyományos módon előállított élelmiszereknél, a hangsúlyt azokra a speciális anyagokra, összetevőkre, potenciális allergénekre és berendezésekre kell helyezni, amelyek kiemelt szerepet játszanak a sejtalapú élelmiszer-előállításban. Különös figyelmet kell fordítani tehát a sejtek bioreaktorokban történő szaporodásának mechanizmusára, a sejttenyésztés olyan biológiai komponensek felhasználásával történő beindítására és felgyorsítására, mint a magzati szarvasmarha szérumból vagy nem állati eredetű szérumból származó növekedési faktorok és hormonok. Ezek a biológiailag aktív molekulák ugyanis megzavarhatják az anyagcserét, vagy összefüggésbe hozhatók bizonyos rákos megbetegedések kialakulásával. Ezért e termékekhez köthető potenciális rákkeltő hatások különösen súlyos következményekkel járhatnak az emberi egészségre nézve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az Animal Task Force és a Belga Hústudományi és Hústechnológiai Szövetség által nemrégiben Brüsszelben megtartott szimpóziumon a laboratóriumban előállított ”húsról” beszélve a szakértők kiemelték, hogy az nem jelenthet megoldást, a sejtalapú mezőgazdaságba fektetett dollármilliárdok ellenére a tenyésztett ”hús” nem lesz valódi helyettesítője a természetes húsnak. A sejtalapú ”húskészítmények” nem azonosak azokkal, amelyeket helyettesíteni hivatottak, ugyanis még mindig jelentős érzékszervi, beltartalmi és texturális különbségek vannak a természetes és az in vitro hús között. A sejtalapú élelmiszer-előállítás térnyerésével továbbá számos, az állattenyésztéshez és az állati-termékelőállításhoz kötődő társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti funkció - beleértve az ágazathoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a melléktermékek hasznosításából származó előnyöket, valamint a vidéki lakosság megélhetéshez és helyben tartásához való hozzájárulást - elveszhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Továbbá, jelenleg részletes gyártási módszer leírások még nem állnak rendelkezésre, ami lehetetlenné teszi a termékjellemzők és a fenntarthatósági állítások helytállóságának megerősítését. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a rendkívül energiaigényes bioreaktorokban történő műhús előállítás a CO2-kibocsátás tekintetében hosszú távon negatívabb környezeti következményekkel járhat, mint az állattenyésztés. Ismeretes ugyanis, hogy a CO2 bár kevésbé erős, de hosszabb élettartamú üvegházhatású gáz, mint az állattenyésztéshez köthető, a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képező metán! A legújabb számítások kimutatták, hogy ha a fokozódó többlet húsigényt 2030-ra kizárólag labor ”hússal” akarnánk kielégíteni, akkor közel 150 000 bioreaktort kellene építenünk, amelyeknek több mint kétszer akkora környezeti hatása lenne, mintha a fogyasztást természetes úton előállított hússal elégítenénk ki. Míg az előbbi megoldás megközelítőleg 352 millió tonna, addig a természetes húselőállítás 150 millió tonna CO2-egyenérték károsanyag-kibocsátással járna.

A sejtalapú élelmiszerek megfelelő kockázatértékelésének elvégzéséhez elengedhetetlen a tudományos adatok, információk összegyűjtése. A technikai testület tagjai által végzett kockázat beazonosítás rendkívül fontos első lépés a sejtalapú élelmiszerek fogyasztásából adódó összes lehetséges élelmiszerbiztonsági probléma feltárásában. Ezen túlmenően a nemzetközi tudományos közösségeknek a most kiadott kiadványra vonatkozó visszajelzései és észrevételei segíteni fogják a kockázatértékelési folyamat előrehaladását. Rendkívüli óvatosságra van szükség, ugyanis még mindig túl kevés információ és elégtelen adat áll rendelkezésre a laboratóriumban előállított ”hús” fogyasztásának biztonságosságáról.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?