Az olcsóbb sonkák nem véletlenül kerülnek annyiba, amennyibe - ez a minőség romlásával is jár.
Több olyan dolog is történt a magyar élelmiszeriparban, amire nem igazán volt még példa.
A fogyasztók elsöprő többsége egész Európában azt akarja, hogy szigorúbb szabályok védjék az élelmiszertermelés céljából tartott állatokat.
Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.
A magas bárányárak ellenére sincs oka örülni a juhágazat szereplőinek Magyarországon.
Dél-Korea törvényt fogadott el a kutyahús értékesítésének és fogyasztásának betiltásáról.
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
Norvégiában a közel egy millió hektár mezőgazdasági terület mintegy kétharmada legelő.
A fogyasztók 54%-a a bolygó jövőjét is figyelembe veszi az élelmiszerek kiválasztása során.
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
Globálisan ugyan emelkedik a húsfogyasztás, de az Európai Unióban egy ideje stagnál, enyhén csökken.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
Hiába folyamatos a csökkenés a húsfogyasztásban, nincs esély az árcsökkenésekre a sertéshúsoknál.
A felnőtt lakosság közel hetven százaléka küzd laktózzal kapcsolatos intoleranciában.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki strucc -vagy emutojást szeretne fogyasztani.
A szélsőséges időjárás Európa több részén is próbára tette a mezőgazdasági termelőket 2023 nyarán.
Magyarországon is a baromfihús mutatja a legdinamikusabb növekedést az állati termékek közül.
Magyarországon fejenként 68,6 kilogrammnyi húst fogyasztunk, világszerte és idehaza is tör előre a baromfi.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.