Az előrejelzések szerint idén kevesebb alma- és körtetermés várható Hollandiában a tavalyinál.
A Lleidában megrendezett Interpera 2023 konferencián az európai termelés 8,5%-os visszaesését prognosztizálták.
Az EU körtetermelése az előrejelzések szerint 240 000 tonnával 2,1 millió tonnára emelkedik.
Az áprilisi európai almakészletek 12,6 százalékkal alacsonyabbak, mint 2022-ben.
Kínában a tavalyi év után ismét jelentős fagykár sújthatta az almaültetvényeket, óriási károk keletkezhettek.
Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre.
A WAPA módosította a déli félteke alma- és körtetermésére vonatkozó előrejelzését.
Erős kereslet és magas árak jellemzik a körte világpiacának jelenlegi helyzetét, néhol már fogyóban a készletek.
A meleg, napos idő a mandula és kajszi teljes virágzására kedvező lesz, de az a jövő kérdése, hogy ezek után éri-e még a tavasszal fagykár.
A WAPA jelentése szerint a tavalyival megegyező mennyiségű körte van az európai raktárakban.
A természet nem jár sokkal előrébb az ilyenkor szokásosnál, de sokfelé egyre jobban várnak egy kiadósabb esőt.
Rohamos fejlődésnek indult a vegetáció, de vasárnaptól visszatér a télies idő Magyarországon.
A tavalyinál valamivel kevesebb körte van az európai raktárakban, kivéve Lengyelországban.
Mintegy 50 százalékkal több bioalma van a svájci tárolókban, mint tavaly ilyenkor.
Egy igazi hullámvasúton "ül" a körtetermelés mind Magyarországon, mind Európában.
A WAPA (Alma- és Körte Világszövetség) megkezdte a szezonra vonatkozó európai almatermés-előrejelzés felülvizsgálatát, amelyet augusztus elején a Prognosfruit során tettek közzé.
A brutális drágulás komoly gondokat okoz a vidéki pálinkafőzőknek, a minőségi párlatok esetében még 30-40%-os áremelkedés sem elképzelhetetlen.
Az idei termés 346 ezer tonna lett, ami 0,2%-kal magasabb az ötéves átlagnál Belgiumban.
A kínai ellenőrök az olasz körtermelőkkel és szakmai egyesületekkel egyeztettek a körte jövőre indítandó exportjáról.
Kompótnak is kitűnő, de nyersen is ízletes a körte, amiből évente mintegy 20-25 ezer tonna terem Magyarországon.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
